Ügyek

Bírósági gyakorlat magyarázatokkal – Anonimizált ítéletek

 

Az alábbiakban típus példákon keresztül mutatja be az Ügyvédi Iroda, hogy milyen peres illetve peren kívüli eljárások fordulhatnak elő, és abban milyen döntések születtek. Az ítélet magyarázatai alatt az anonimizált ítéletek letölthetőek.

Hívjon most +36 (1) 793 2953

Budapesti és Törvényszéki bíróságok

Rögzíthető, hogy a vidéki Bíróság ítélkezési gyakorlat a Társasházi jogviták vonatkozásában kevéssé a jogszabályok szó szerinti értelmezését sokkal inkább közösség közeli ember közelibb igazság szolgáltatást valósítanak meg a társasházban élők problémáinak lehetőségkehez képesti megoldásainak felvetésével. A jogszolgáltatás Fővárosi gyakorlata az ügyekben inkább a formai mint tartalmi ok, elbírálásáról szól. Fontos tudni, hogy minden városnak és régiónak megvan a sajátos jogértelmezése ezért a keresetlevél benyújtása előtt még jogvégzettként is tájékozódjon a régió jogértelmezéséről.

ítélet.pdfPDF letöltése
ítélet.pdfPDF letöltése
FT. II. fokú ítélet.pdfPDF letöltése
ítélet.pdfPDF letöltése

Dunakeszi Járásbíróság

Rögzíthető, hogy a vidéki Bíróság ítélkezési gyakorlat a Társasházi jogviták vonatkozásában kevéssé a jogszabályok szó szerinti értelmezését sokkal inkább közösség közeli ember közelibb igazság szolgáltatást valósítanak meg a társasházban élők problémáinak lehetőségkehez képesti megoldásainak felvetésével. A jogszolgáltatás Fővárosi gyakorlata az ügyekben inkább a formai mint tartalmi ok, elbírálásáról szól.
Fontos tudni, hogy minden városnak és régiónak megvan a sajátos jogértelmezése ezért a keresetlevél benyújtása előtt még jogvégzettként is tájékozódjon a régió jogértelmezéséről.

ÍtéletPDF letöltése

Gyermekelhelyezés

Különélő szülők esetében a közös kiskorú gyermek elhelyezéséről – arról, hogy a gyermek melyik szülő nevelésébe, gondozásába kerül – elsősorban a szülők jogosultak dönteni. A házasság ún. közös megegyezéses felbontásának egyik feltétele, hogy a gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás kérdésében a felek megegyezésre jussanak egymással melyet a bíróság jóváhagy, illetőleg legalább 3 éve megszakadt életközösség esetén a felek igazolják a kérdésnek a gyermek érdekeinek megfelelő, megnyugtató rendezését.

Amennyiben a gyermekelhelyezés kérdésében a felek nem tudtak egymással egyezségre jutni, a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el – amennyiben a gyermek érdekeinek védelmében más személynél történő elhelyezés nem válik szükségessé –, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított [Csjt. 72/A. § (1) bek.]. Ennek megítélése rendkívül komplex vizsgálatot igényel, melynél a Legfelsőbb Bíróság 17. sz. Irányelve nyújt támpontot. Vizsgálandó többek között, hogy melyik fél tehető felelősség a családi egység megbomlásáért, melyik szülő tekinthető – személyiségénél, körülményeinél fogva – alkalmasabbnak a gyermeknevelésre, a gyermek és szülő, valamint az együttes elhelyezés lehetősége szempontjából a testvérek közötti érzelmi kötődés mértéke, a megszokott környezethez való ragaszkodás stb., melyeket a döntésnél együttesen kell értékelni. Elsődleges szempont az elhelyezésről hozandó döntésnél a gyermek érdeke, melyet a kérdés megegyezéses rendezésénél is szem előtt kell tartani.

Ahogy az ítéletből is látható, a tényállás teljeskörű tisztázása érdekében általában nem lehet eltekinteni a gyermeket oktató pedagógusok véleményének, illetőleg valamennyi érintett tekintetében igazságügyi pszichológus szakértői véleményének, környezettanulmánynak beszerzésétől. A bíróság az eljárás során – elháríthatatlan akadály esetét kivéve – mindkét szülőt, illetőleg indokolt esetben, valamint kérésére az érintett gyermeket is meghallgatja. Ha a gyermek 14. életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható.

A gyermeknek joga, hogy a különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn, ugyanez a szülő oldaláról kötelezettség is. A kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában elsősorban a gyámhatóság dönt, ha viszony házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, akkor ezen kérdés is a bíróság hatáskörébe tartozik, azzal, hogy a döntés végrehajtásáról szükség esetén a gyámhatóság gondoskodik. A döntés meghozatala során a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10.) Korm. rend. vonatkozó rendelkezéseit kell szem előtt tartani, a felek közötti megállapodásnál is figyelemmel kell lenni arra, hogy az abban foglaltak adott esetben végrehajthatóak legyenek. A kapcsolattartás formáját tekintve lehet folyamatos („rendes”) és időszakos („rendkívüli”).

Az ítéletben foglaltak közül a folyamatos kapcsolattartás körébe esik a heti, kétheti rendszerességű, a gyermek elvitelének jogával biztosított kapcsolattartás, időszaki kapcsolattartás körébe esik a többnapos ünnepek, iskolai szünetek idején megvalósuló, a folyamatos kapcsolattartás rendszerébe nem illeszkedő huzamosabb együttlét. A folyamatos kapcsolattartás körében ezen felül rendelkezni lehet a gyermek meglátogatásának, a levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés rendjéről is.

Az általános bírói gyakorlat szerint a folyamatos kapcsolattartásra a különélő szülő kétheti rendszerességgel, általában péntek délutántól vasárnap délutánig, a gyermek elvitelével jogosult. Az ítélet ettől eltérően már csütörtök délutántól biztosítja a különélő szülőnek a kapcsolattartás lehetőségét, a gyermek és a szülő szoros kapcsolata, közös kívánságuk alapján tehát a bíróságnak lehetősége van arra, hogy döntésével az általánosan kialakult gyakorlattól eltérjen.
Ahogy azt az ítélet indokolásában a bíróság kiemeli, a szülőnek a saját szükséges tartásának rovására is hozzá kell járulnia gyermeke tartásához, melyet a gyermeket gondozó szülő természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltat (gyermektartásdíj) [Csjt. 69/A. §]. A tartásdíj mértéke tekintetében is elsősorban a szülők megegyezése az irányadó, a bíróság a kérdésben ennek hiányában hoz döntést. Meghatározásánál figyelemmel kell lenni a gyermek tényleges szükségleteire, a felek jövedelmi, vagyoni viszonyaira, a háztartásukban eltartott többi gyermekre, a gyermek saját jövedelmére is. A tartásdíj összege gyermekenként általában az átlagos jövedelem 15-25%-a – a minimális összeg meghatározása mellett –, azzal, hogy az összes tartási igény a jövedelem 50 %-át nem haladhatja meg.[Csjt. 69/B., C. §]

Összefoglalva megállapítható, hogy ezen, a felek számára igen kényes, a magánéletet legmélyebben érintő kérdések rendezését a jogalkotó elsősorban az érintett felekre bízza. Ezen ügyekben az eljáró bíróságnak, a felelősségteljesen eljáró jogi képviselőnek is – amennyiben a lehetőség reálisan fennáll – a felek megegyezésére kell törekednie, hiszen egyrészről ez biztosítja leginkább a feleknek a hosszú távú, a döntéshez igazodó magatartását, másrészről a bíróság, gyámhatóság a döntése meghozatalához szükséges tényállás feltárásához – ahogy az ítélet indokolásából is látható – olyan mélységben kénytelen egy család, az érintettek magánéletét feltárni, amely nem feltétlenül áll érdekükben.

Gyermekelhelyezés ítélet PDF letöltése

Házassági bontóper és járulékai

A részítélettel érintett ügyben annak ellenére, hogy a házasság felbontását alperes sem ellenezte, nem kerülhetett sor ún. közös megegyezéses bontásra, tekintettel arra, hogy a Csj. 18. § (2) bek. a) pontjában foglalt kérdések közül egyesek tekintetében – így a közös kiskorú gyermek tartása, a szülő-gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében – e feleknek nem sikerül egyezségre jutniuk. A bíróság úgy határozott, hogy a felek, illetőleg legfőképpen közös kiskorú gyermekük érdekeit szem előtt tartva a további tárgyalás nem igénylő kérdésekben részítélettel határoz, míg a házastársi közös vagyon megosztása tekintetében a per tárgyalását folytatja.
A bíróság a felek házasságát akkor bontja fel bármelyik házastárs kérelmére, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott és erről meggyőződött. Jelen esetben a bíróság a per adatai alapján úgy ítélte meg, hogy a különváltan élő felek között fennálló formális házassági kötelék rendeltetését már nem tölti be, annak fenntartása a kiskorú gyermek érdekét nem szolgálja, ezért a felek házasságát a Csjt 18. § (1) bek.-ben foglaltak alapján felbontotta.
A gyermek elhelyezése tekintetében a szülők között vita nem alakult ki, így felperes kérésének a bíróság helyt adott. A gyermektartásdíj körében felperes nem tudta igazolni azon állítását, hogy az egyéni vállalkozóként tevékenykedő alperes az általa állított összegű havi nettó jövedelemre tesz szert, így az igényelt összeget a bíróság eltúlzottnak találta. A másik oldalról azonban alkalmazta az elvárhatóság mércéjét alperes tekintetében, amikor kimondta, hogy az általa korábban vállalt és egy ideig teljesített összegű tartásdíjnak megfelelő jövedelem elérésére tőle a jelenlegi gazdasági viszonyok mellett is elvárható. Tekintettel arra, hogy alperes állandó, bejelentett munkahellyel nem rendelkezik, a tartásdíjat jövedelme százalékában nem, csupán fix összegben lehetett megállapítani.
A kapcsolattartás kérdéskörét érintve az eljáró bíróság – az általános bírói gyakorlattól eltérően, a felek kérésére – ítéletében rendelkezett a heti egyszeri, hétköznap délutáni folyamatos kapcsolattartásról is. Kifejtette azonban, hogy a felek között kialakult gyakorlat, mely szerint a folyamatos kapcsolattartásra az apa minden hétvégén egy nap időtartamban jogosult, a gyermek hosszú távú érdekeinek nem felel meg. Ennek következtében akként rendelkezett, hogy a kialakult gyakorlat az óvoda megkezdéséig folytatható, ezt követően a kapcsolattartást a kialakult bírói gyakorlatnak megfelelően, kéthetente péntek délutántól vasárnap délutánig jogosult az apa gyakorolni.

Házassági bontóper részítéletPDF letöltése

Jognyilatkozat pótlása iránti per

Jognyilatkozat pótlása iránti per
Az elsőfokú bíróság osztotta azon – a Dr.Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda által képviselt – álláspontot, miszerint a Társasházzal, mint alperessel szemben nem lehet jognyilatkozat pótlása iránti pert kezdeményezni, tekintve, hogy perképessége egyrészt korlátozott, másrészről egy társasház nem tekinthető tulajdonosnak, kizárólag a közösség, vagyis a külön tulajdonosok köre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy az elsőfokú bíróság álláspontja alapján a társasház közgyűlési határozata, mint jognyilatkozat a bíróság által egyébként pótolható.

Kártérítés

A perben felperest – aki kártérítés jogcímén kívánt igényt érvényesíteni – terhelte annak bizonyítása, hogy őt alperes magatartásával okozati összefüggésben kár érte, illetőleg neki kellett bizonyítania kára összegszerűségét. Ennek ellenében alperest terhelte annak bizonyítása, hogy a kár elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, illetőleg felelőssége csökkentése körében azt, hogy a kár elhárítása, csökkentése érdekében a károsult nem az általánosan elvárható magatartást tanúsította, így a kár bekövetkeztéhez maga is hozzájárult.

Felperesnek a bizonyítási eljárás során sem alperesnek sem alperesi magatartás és esetleges kára közötti ok-okozati összefüggést, sem kára összegszerűségét nem sikerült igazolnia, így alperesi felróhatóság, illetőleg a károsulti közrehatás vizsgálatára már nem is került sor.

Felperes – észlelve az elmaradt bérleti díjakra, mint kárra irányuló bizonyítás sikertelenségét – kártérítésként a kiesett bérleti díjak összege helyett az érintett üzlethelyiség „használati jogának értékcsökkenésére” figyelemmel kérte kárának megtérítését, a korábbi kereseti kérelmével azonos összegben. A keresetpontosítás előterjesztését követően a bíróság a további bizonyítást mellőzve ítéletet hozott és a keresetet elutasította, az alábbi okok miatt:

A Ptk. 355. § (1) bek.-ben foglaltak szerint a kárért felelős személy elsősorban az eredeti állapotot köteles helyreállítani, ennek lehetetlensége esetén, vagy ha a károsult azt alapos okból nem kívánja, köteles a károsult vagyoni és nem vagyoni kárát megtéríteni. A Ptk. 355. § (4) bek.-ben rögzíti, hogy kártérítés címén a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést és az elmaradt vagyoni előnyt, továbbá azt a kárpótlást vagy költséget kell megtéríteni, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges. A bíróság álláspontja szerint a hivatkozott hibaelhárítás megtörténtével az eredeti állapot helyreállítása lehetséges, így a károsult vagyonában beállott értékcsökkenésről nem beszélhetünk.

A másodfokú bíróság az elsőfokú ítélet helybenhagyása mellett az indokolást azzal egészítette ki, hogy saját tulajdonú ingatlanokra vonatkozóan a használati jog értékének csökkenése értelmezhetetlen fogalom.

Kártérítés elsőfokú ítéletPDF letöltése
Kártérítés másodfokú ítéletPDF letöltése

Közigazgatási per-Földhivatal

A közigazgatási szerv kötelezésre indult perben végül a bíróság akként értelmezte, hogy a Társasházközösség feladata a személyi szám beszerzése a jelzálogjog alapításhoz.A jogszabályt módosították azonban a folyamatban lévő ügyekben elutasították a Társasházak személyi szám nélküli kérelmét.Kérdés az, hogy ki viseli az így a Társasházak számára okozott kárt.

Földhivatal 1PDF letöltése
Földhivatal 2PDF letöltése
Földhivatal 3PDF letöltése

Közös képviselővel szembeni per

A perben a Társasház volt közös képviselője próbált az általa képviselt cégen, mint felperesen keresztül a Társasházzal szemben az általa mandátumának lejártát követően elvégeztetett munkálatok vállalkozói díja iránt követelést érvényesíteni, mely több okból sem állt helyt.
Felperes vélhetően adózási okokból nem saját, hanem cége nevében lépett fel követeléssel, amely a hivatkozott munkálatok egy részének elvégzése idejében még nem alakult meg. Nyilvánvaló, hogy a munkálatok tekintetében nem jöhetett létre szerződés a Társasház és a még nem létező – jogképességgel nem rendelkező – felperes között.
Egyéb tekintetben is felperes terhelte annak bizonyítása, hogy közte és alperes között a hivatkozott munkálatok tekintetében szerződés jött létre, a munkálatok elvégzésre kerültek-e, s ha igen, milyen műszaki tartalommal és összegszerűséggel. Felperes e vonatkozásban az általa kibocsátott számlákon, az általa írott összesítőkön, kimutatásokon kívül – melyek saját előadásának tekinthetők – más bizonyítást nem terjesztett elő, ezek azonban nem voltak önmagukban alkalmasak a kereseti követelése alátámasztására, így a bíróság a keresetet elutasította.

Közös költség behajtás eltérő bírósági gyakorlata

A két csatolt végzést az ügyvédi iroda ugyanaznap kapta meg a Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróságtól.
Ugyanazon társasház esetében közös költség tartozókkal szembeni igényérvényesítés. a két tartozó közel azonos összeggel tartoznak a Társasház felé.
Mindkét esetben az elsőfokú bíróság felfügesztette a pert tárgyalásait arra tekintettel, hogy a tartozók megtámadták a közös költség megállapítását szabolyozó közgyűlési határzoatot.
A másodfokú bíróság két elétrő tanácsához került az ügy két merőben ellenkező végzés született.Az egyik esetben a felfüggesztést heylbenhagyja a másodfok míg a másik esetben a tágyalás megtartására utasítja az elsőfokon eljáró bíróságot.

Anoním ítéletPDF letöltése

Közös tulajdon vízesedése által okozott kár megtérítése

A jogeset érdekes, ez az eset bármely társasháznál előfordulhat. Azaz a Társasház elöregedő a földszinten nem is volt soha szigetelés így a lakások állandóan penészesednek.Ebben a perben a lakó nemcsak tényleges kárigénnyel lép elő, hanem van ezzel összefüggő nem vagyoni un. egészségkárosodási igénye.
Olvassák végig első-fokon a bíróság a nem vagyoni kárigényt elutasítja azonban másodfokon helyt adnak a kérelemnek.

Pécsi Járásbíróság és Törvényszék

pécsi JB ítéletPDF letöltése
pécsi Törvényszéki ítéletPDF letöltése

Személyiségjogi per

Ítélet személyiségjogi perPDF letöltése

Jogalap nélküli gazdagodás

A felperes elsődleges kereseti kérelmében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest jogalap nélküli gazdagodás címén a Ptk. 361. §-a alapján 25.208.200,- Ft tőke és 2010. október 20. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint törvényes mértékű kamat megfizetésére.
Másodlagosan kérte, hogy a Ptk. 6. §-a alapján bíztatási kár címén kötelezze alperest 13.923.422,- Ft tőke és 2009. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint törvényes mértékű kamat megfizetésére.
Harmadlagosan kérte a Ptk. 427. § (3) bek. alapján 13.923.422,- Ft beruházási költség és 2009. január 1. napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint törvényes mértékű kamat megfizetésére, a perköltségben marasztalással együtt.
A Nyíregyházi Törvényszék a második első fokú eljárásban 6.P.21.573/2013. szám alatt ugyanakkor 12.450.585,- Ft megfizetésére kötelezte alperest. A tényállás szerint Kisvárdán található lakóház-udvar, gazdasági épület megnevezésű ingatlan, amelyet bár lakás volt, üzlethelyiség működtetése céljából bérbeadással hasznosították. A felperes 2007. év elején bérleti szerződés kötött 2 db utcafronti helyiségre havi 140.000,- Ft-ért. Egybehangzó megállapodás szerint a helyiségeket a felperes üresen vette át, és az utcai üzlethelyiséget külső-belső átalakításának összes költségét vállalta, ezt követően további 1 helyiséget bérelt ki felperes havi 20.000,- Ft-ért majd ezt követően újabb 1 szoba bérbevételét eszközölte további 18.000,- Ft összegért. Elkezdődött a felújítási munka és az eredetileg Kávézó, Presszó helyett Étterem kialakításába kezdtek.
Az Étterem kialakítása nagyobb volumenű beruházást végeztek, amely már érintette az épület tartószerkezeteit, közművek cseréjét, fal és padlóburkolást, külső-belső festést, központi fűtésrendszer kiépítését.
Felperes rendeltetési mód megváltoztatásával és belső átalakításával Vendéglátó egység kialakítására vonatkozó engedélyt kapott. Rögzítették, hogy a munkálatok elvégzéséhez tetőszerkezet és héjazat cseréje is szükséges. Az üzlet 2007 végére Működési Engedélyt kapott, és egészen 2009 januárjáig működött. Ugyanakkor a tetőre vonatkozó beruházás nem készült el, így a felperes kénytelen volt a bérleti szerződést felmondani. A felek egymással a beruházási összeg vonatkozásában nem számoltak el.
A bíróság ítéletében hivatkozott a Ptk. 423. §-ra, mely szerint bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A Ptk. 427. § alapján a dolog fenntartásával járó kisebb kiadásokat a bérlő a többi kiadást, valamint a dologgal kapcsolatos közterheket a bérlő viseli. A bérlő a dologra fordított szükséges kiadásainak megtérítését követelheti, egyéb költségeinek a megtérítésére a megbízás nélküli ügyvitel szabályait alkalmazzák.
Hivatkozik továbbiakban az eljáró Bíróság a Ptk. 433. § (2) bek.-re, miszerint a bérlet megszűnése után a bérlő köteles a dolgot a bérbeadónak visszaadni, ugyanakkor a bérleti jogviszonyból keletkezett követelésének kiegyenlítéséig azonban a dolgot annak használata nélkül visszatarthatja.
Több eseti döntést is hivatkozik a bíróság, ilyen a BH. 1995/718, BH. 2004/110, BDT. 2000/168, valamint a BDT. 2005/1158.
A bíróság utal a Ptk. 361. § (1) bek.-re mely szerint, aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást, az aki attól a visszakövetelés előtt elesett kivéve ha számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel és felelőssége a gazdagodás megszűnésért megállapítható, vagy rosszhiszeműen jutott a gazdagodáshoz. A jogalap nélküli gazdagodás megítéléséhez a bíróság hivatkozott a BH. 2010/333 eseti döntésre, mely szerint a jogalap nélküli gazdagodás szabályainak alkalmazhatóságát a felek közötti szerződéses kapcsolat önmagában nem zárja ki, ill. hogy a bérlő értéknövelő beruházásainak ellenértékét csak a bérleti jogviszony megszűnése után követelheti a bérlőtől.
A BDT. 2012/2823 számú eseti döntés szerint az építkezéssel megvalósított beruházás elszámolása során a jogalap nélküli gazdagodás mértékének megállapításánál a követelés alapja a visszakövetelés időpontjában fennálló vagyoni előny.
A Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.412/2013. az első fokú eljárást hatályon kívül helyező végzésében rámutatott arra, hogy a perben a felperes a kivitelezési költséget, mint felperest ért vagyoni hátrányt meghaladó gazdagodást állít és követel megtéríteni, azonban arra nem tarthat igényt, mert a Ptk. 361. § (1) bek., erre nem jogosítja fel. Ugyanis a keletkezett vagyoni előny mértéken nagyobb mint a ráfordítás összege, azaz a gazdagodó vagyonának értéknövekedése meghaladja a beruházó vagyonának csökkenését, a gazdagodás kiadását a beruházó csak az igazoltan felmerült költségei erejéig kérheti, mert ennyibe jutott az ő rovására a vagyoni gazdagodó, ez a perbeli esetben azt jelenti, hogy az ingatlan beruházással összefüggő értékemelkedése esetén a felperes az értéknövekedés azon részére tarthat igényt, amely kizárólag a nem ellentételezett ráfordítása eredményeként következett be, és ezen belül is csak a gazdagodás azon részére, amely az ő rovására a tényleges ráfordításának megfelelő mértékű vagyoni hátrányára történt.
Tehát a megismételt eljárásban azt tisztázta az eljáró bíróság, hogy a felépítmény és kizárólag a felépítmény vonatkozásában mennyi volt az a tényleges költség, amelyet ráfordított a felperes az ingatlanra. A bíróság tehát új szakértőt rendelt ki, és a szakértő által megállapított ráfordítás, úgynevezett műszaki költség bekerülési érték alapján állapította meg a jogalap nélküli gazdagodás összegét. Ugyanakkor rögzíthető, hogy az ingatlant értékesítették, mely vételár már a felújítás utáni értéket tartalmazta. A szakértők egységesen állapították meg, hogy az ingatlan felújítás nélküli forgalmi értéke 27.900.000,- Ft, míg az ingatlan vételára 53.000.000,- Ft volt. Ebből felperes azt a következtetést vonta le, hogy a tényleges jogalap nélküli gazdagodás összege a kettő közötti különbség. Kereseti kérelmében egyébként elsődlegesen erre az összegre hivatkozott. Ugyanakkor mind az első, mind a másodfokon eljáró bíróság egyértelműen mutatott rá arra, hogy a jogalap nélküli gazdagodás összegszerűsége egyértelműen nem a forgalmi érték növekedésből – amely több tényezőt is tartalmazhat – hanem a tényleges műszaki költségek összegszerűségéből áll, tehát a ráfordított összegből áll.

dr. Izsák Orsolya

Végrehajtási eljárás

A jogerős fizetési meghagyást illetve a jogerős ítéletet,amennyiben a pervesztes nem teljesíti abban az esetben végrehajtóhoz kell fordulni, igazán nehéz az ügy abban az esetben ha több a tartozás mint a teljesítés alapját szolgálandó vagyon.Egy végrehajtási jegyzőkönyvet láthatnak amely megmutatja milyen egy eredménytelen végrehajtás a Társasház számára.

ÍtéletPDF letöltése

Szeretné, ha ügyvédi irodánk képviselné Önt?
Büszkék vagyunk rá, ha képviselhetjük.

Ha szeretné felvenni velünk a kapcsolatot, akkor kérjük keressen minket elérhetőségeinken keresztül, szívesen válaszolunk érdeklődésére és kérdéseire.