Az ingatlanpiacon gyakorta értékesítenek szerkezetkész, félkész, kulcsrakész lakásokat. Ezen fogalmak nem jogi szakfogalmak így tehát a bírósági perekben elsősorban a felek által rögzített műszaki tartalom az amely irányadó ha a szerződésszegés konkrétan hibás teljesítésből vagy garanciális hibából eredő igényérvényesítés.
Tovább olvasom “Félkész ház adás-vétele”
A Győri Ítélőtábla a Gf. II. 20410 /2005 szám alatti ítéletében mutat rá arra, hogy az eljárás lefolytatható és a kereset érdemében ítélettel kell elbírálni, ha harmadik személy a szerződés érvénytelensége nemlétezés és hatálytalansága iránt indított pert, de az egyébként kötelezően perbe állítandó egyik szerződést kötő felet a cégjegyzékből törölték.
Tovább olvasom “Cégjegyzékből törölt szerződést kötő fél jogi helyzetének tisztázása”
Amennyiben a birtokost jogalap nélkül birtokában zavarják, vagy birtokától megfosztják, megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelmet a tulajdonossal szemben is igénybe veheti a birtokos. Az eljárás a birtoksértéstől számított egy éven belül – amennyiben ingatlanról van szó- az ingatlan fekvése szerint polgármesteri hivatal jegyzőjétől, egy éven túl a bíróságtól kérhető.
Tovább olvasom “Birtokvédelem”
A Szegedi Ítélőtábla G.f.I.30/266/2005. szám alatti ítélete rámutat arra, hogy amennyiben az ingatlan adásvételi szerződés megkötése három személyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik, úgy hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő tulajdonjogot nem szerez, vételárat sem fizet, a szerződés színleltnek minősül, a leplezett adásvétel pedig az eredeti eladó és a tényleges vevő között közvetlenül jön létre.
Tovább olvasom “Az úgynevezett – láncolatos továbbértékesítés – formájában történő adásvételi szerződés”
Az új lakások gyakran már átadás előtt elkelnek, míg a használt ingatlanokat mostanság nehéz reális áron értékesíteni. A modern építészeti stílusjegyek, melyeket az új lakóingatlanok magukon viselnek, nagy vonzerővel bírnak; sokan szeretnék otthonukat olyan élettérben kialakítani, ahol korábban senki sem lakott. Tovább olvasom “Az építési hatóság is hibázhat”
Az ingatlanközvetítő a megbízási szerződés alapján ellenszolgáltatásra csak sikeres eredményes közvetítés esetén, akkor tarthat igényt ha az eladó olyan személlyel köt adásvételi szerződést, aki az ő közvetítő tevékenysége révén került jogviszonyba az eladóval.
Tovább olvasom “Az ingatlanközvetítő megbízási szerződés”
Az elővásárlási jog megsértésére mutat rá a Fővárosi Ítélő Tábla 7.Pf.20.713/ 2005. szám alatt hozott ítélete az alábbi jogesetben. Első- és másodrendű alperesek (eladók), valamint a perben nem álló vevők 2002. december 30-án adásvételi szerződést kötöttek egy ingatlanra 12 millió forintos vételárért. Tovább olvasom “Az elővásárlási jog”
A Szegedi Ítélőtábla GF.I.30 424/2003 ügye mutat rá a következőkre a szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért.
Tovább olvasom “Ajánlati kötöttség a szerződésekben”
Az adás-vételi szerződés érvényességének nem feltétele az ügyvédi ellenjegyzés.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.
Tovább olvasom “Adás-vételi szerződés érvényessége”
A téma szerinti kutatásom az alábbi elméleti és gyakorlati kérdések áttekintésével foglalkozna.
Tovább olvasom “A tulajdonjog korlátai”