Hónap: 2018 szeptember

Budapesti Ügyvédi Kamarai pályázat: Szakmai program

Ahogyan én képzelem a Budapesti Ügyvédi Kamarában az oktatást:

  • egyetlen tag sem érezheti majd magát szakmai gondjaiban egyedül,
  • méltó helyre fog kerülni az oktatás a kamara szerkezetén belül, így önálló alkalmazott munkatárssal, saját helyiséggel, olyan oktatási ügyfélszolgálattal fog rendelkezni, amely kezelni, irányítani tudja majd a tízezer főt számláló kamarán belüli tagok oktatásának szervezését,
  • annak „elektronikus” hírrendszerén belül az oktatás önálló oldalon fog megjelenni, mely felület valamennyi tagnak lehetőséget biztosít majd az összes órarendhez, tananyagokhoz való hozzáféréshez, így az ügyvédiskolai, az ügyvéd akadémiai, az ügyvédi átképzési tanrendek tekintetében, az előadások anyagának, az előadók nevének feltüntetésével,
  • fontos lesz a vidéki kamarák oktatási rendszerével való kapcsolattartás, együttműködés, megoldott lesz a kamarák egymás oktatói anyagához való hozzáférése, a tapasztalatcserék, a kölcsönös előadások szervezése,
  • gondolva a kisgyermekes, vagy egyéb okból szünetelő kollégákra, az oktatási munkaprogramban helyet kap majd a távoktatás megszervezése is,
  • elkezdődik a papír és „elektronikus” formában is a tankönyvek, az oktatási segédanyagok kiadása, érdekeltekhez való eljuttatása,
  • kiemelt szerepet kap majd a tehetséggondozás, az utánpótlás biztosítása, ezért kiemelten támogatni fogjuk a tehetségek felkutatását segítő programokat, a perbeszéd versenyt, a szakkutatási programokat.
  • akinek van elképzelése, alakítója lehet az oktatási programnak, hiszen a tematika egy önálló oktatási fórumon kerül majd megvitatásra, elektronikus szavazással elfogadásra,
  • mindenki elmondhatja majd a véleményét az oktatásról és oktatási programokról, az éves előadás tematikáról,
  • minden évben pályázatot írunk ki majd az oktatók számára, így bárki jelentkezhet, de javaslatot is tehet majd a külső oktatók személyére,
  • az oktatással valós értéket és használható tudást kívánunk teremteni, ezért a jövőben az oktató ügyvédeket ennek megfelelően választjuk ki a jelentkezők közül,
  • folyamatosan biztosított lesz az „elektronikus” oktatás, az állandóan ismétlődő heti rendszerességgel a képzés és az állandó informatikai segítségnyújtás,
  • valamennyi módosított jogszabály alkalmazhatóságának javítása érdekében megszervezzük a Minisztériummal való kapcsolattartás rendszerét, ennek keretében a széles körű tagsági egyeztetést, továbbá lobbizni fogunk a javaslattétel lehetőségének biztosításáért.
  • a tagságnak szól majd az oktatás, a képzés, a továbbképzés, ezért fontos, hogy tagjaink részt vegyenek az ügyvédeket támogató jogszabályi változtatások előterjesztésében,
  • azért fogunk dolgozni, hogy az ügyvédek előnyösebb helyzetbe kerüljenek, munkájukat könnyebben tudják elvégezni, az általuk felvetettek problémák, a jogszabály módosítások előterjesztései eljussanak a döntéshozókhoz,
  • a minőségi jogi szolgáltatás „értékesítése” céljából nagy hangsúlyt helyezünk majd az ügyvédi reklámtevékenységek, illetve hirdetési lehetőségek megismertetésére, a jogi gondolkodás ilyen módon való alakítására,
  • a változásokat saját javunkra fogjuk fordítani, hogy ami most teher, az később előnyt jelentsen majd,
  • nyilvántartjuk majd a tagok szakági érdeklődését, amelyet nemcsak a tagok számára teszünk hozzáférhetővé, ezzel is javítjuk a kollégák „versenyképességét”,
  • nagy hangsúlyt helyezünk majd a ránk vonatkozó etikai és egyéb eljárási szabályzatok előírásainak betartására, ezért önálló oktatás program keretében valamennyi szabályzat ismertetésére sort fogunk keríteni,
  • folyamatosan látogatható képzések keretében fogunk foglalkozni a fegyelmi eljárásokkal és az ügyvédekkel szembeni kártérítési perekkel, ismertetjük meg a tagságot a MÜBSE szerepével, munkájával
  • megszervezi és folytatja tehát az eddigi munkát az ügyvédjelölti oktatásban, az akadémiai oktatásban, a továbbképzésben és közreműködik a kötelező továbbképzések területén is,
  • végrehajtja a jogtanácsosok integrációját az oktatásban és gondoskodik az alkalmazotti ügyvéd továbbképzésről is,
  • lehetőséget teremt arra, hogy a jogtanácsosok önálló szekciót alakítsanak ki az oktatásban,
  • támogatja a folyamatosságot, tovább viszi a szakmáról, értékről és oktatásról eddig kialakított pozitív képet.

Jelzálog bejegyzés közös költség követelés biztosítására

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. tv.-ben (Tht.) foglaltak szerint a társasháznak lehetősége van arra, hogy jelzáloggal terhelje meg annak a tulajdonostársnak a társasházi ingatlanát – a külön tulajdonát és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadot –, aki legalább 6 hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került. A jelzálog bejegyzésének elrendelése 6 hónapnak megfelelő hátralékonként megismételhető.

A jelzálog ingatlan-nyilvántartási bejegyeztetésére vagy a közös képviselő (intézőbizottság elnöke) bejegyzést elrendelő nyilatkozata, vagy a közgyűlés vonatkozó határozata alapján nyílik lehetőség.

1.
Az egyszerűbb és gyorsabb megoldás, ha közgyűlés összehívása nélkül, a közös képviselő nyilatkozata alapján indul az eljárás, erre azonban csak akkor nyílik lehetőség, ha a társasháznak van elfogadott és érvényes szervezeti- és működési szabályzata, mely a közös képviselőnek a nyilatkozat megtételére szóló felhatalmazását tartalmazza. [Tht. 31. §]

2.
Amennyiben a társasháznak nincs elfogadott szervezeti- és működési szabályzata, vagy az nem tartalmazza az 1. pont szerinti felhatalmazást, úgy a jelzálog bejegyeztetéséhez közgyűlés határozatára van szükség.
A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni. [Tht. 30. § (2) bek.](1). A határozatban fel kell tüntetni a hátralékos tulajdonostárs nevét, a megterhelendő ingatlan helyrajzi számát – de legalább az azonosításához szükséges címét –, és a tartozás pontos összegét(2), melynek biztosítására a jelzálog bejegyeztetését kérik.
A határozatot a tulajdonostárs részére a jogorvoslat lehetőségére történő figyelmeztetéssel(3) kézbesíteni kell.
A közös képviselő nyilatkozatát és a közgyűlési határozatot egyaránt közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Az jelzálog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező.

A jelzálog bejegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely jelenleg megterhelendő ingatlanonként 12.000,- Ft. összeg.

Az eljárást a közös képviselők jelentősen gyorsíthatják azáltal, ha előkészítik és az ügyvédi megbízási szerződés megkötésével egyidejűleg a jogi képviselőnek átadják a szükséges iratokat, adatokat:
– A közös képviselő (intézőbizottság) megválasztásáról hozott határozatot tartalmazó közgyűlési jegyzőkönyv (jegyzőkönyv kivonat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített példánya, céges közös képviselet esetén 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat és eredeti vagy hitelesített aláírási címpéldány. Amennyiben a közgyűlési határozat, aláírási címpéldány az illetékes földhivatalhoz egy korábbi ügyben már benyújtásra került, ezen ügynek az ügyszáma.
– Szervezeti- és Működési Szabályzat, valamint a fölhivatali benyújtásának ügyszáma
– a hátralékos tulajdonostárs részletező közös költség kimutatása
– korábbi felszólító levelek az átvétel igazolásával (eredeti tértivevény, átvételi elismervény)
– a megterhelendő ingatlan helyrajzi száma vagy 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja

A zálogjog érvényesítése
A társasházi törvény rendelkezései alapján a társasház jogszabályi felhatalmazást kap arra, hogy egyoldalú nyilatkozatával jelzálogot alapítson a tartozó tulajdonostárs ingatlanán. A zálogjog alapján a jogosult a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. [Ptk. 251. § (1) bek.]. A zálogtárgyból való kielégítés – ha jogszabály kivételt nem tesz – bírósági határozat alapján végrehajtás útján történik. [Ptk. 255. § (1) bek.]

Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a jelzálog annak biztosítására szolgál, hogy a Társasház a végrehajtási eljárásban hozzájusson követeléséhez, a végrehajtási eljárás megindításához azonban jogerős, marasztalást tartalmazó bírósági határozatra – jogerős fizetési meghagyásra, ítéletre, jogerős végzéssel jóváhagyott perbeli egyezségre – van szükség.
Amennyiben a jelzálog bejegyeztetése – mely sok esetben elegendő nyomást gyakorol a becsületesebb tulajdonostársakra tartozásuk megfizetésére – nem járt eredménnyel, ajánlott megfontolni a bírósági eljárás mielőbbi megindítását.

Jelzálog törlése
Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke a kiegyenlítést követő nyolc napon belül köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni; az engedélyt közokiratba vagy ügyvéd – jogkörén belül jogtanácsos – által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. [Tht. 32. § (3) bek.]
A törlésre irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselet kötelező [Inytv. 26. § (2) bek.]. A jelzálog törlésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárásért igazgatási szolgáltatási díj fizetendő, mely jelenleg megterhelendő ingatlanonként 6.000,- Ft. összeg.

* Megjegyzés: A fenti tájékoztatás általános jellegű. Konkrét ügyben – az eset tényállására, az esetleges időközbeni jogszabályváltozásokra figyelemmel – az eljárás, csatolandó iratok köre eltérően alakulhat.

Jegyzetek:
(1) Fontos megjegyeznünk, hogy a közgyűlés egyéb napirendi pontjai, a többi elfogadandó határozat körében a határozatképesség számításánál őt is figyelembe kell venni, hogy a hátralékos tulajdonostárs szavazati joga egyéb kérdések tekintetében nem eshet korlátozás alá.
(2) pl. “X,- Ft. és járulékai” A tartozás összegeként (X) a tőketartozást kell feltüntetni, annak kamatai, az érvényesítéssel kapcsolatosan felmerülő költségek a járulékok körébe esnek.
(3) Tht. 42. § (1): Ha a közgyűlés határozata jogszabály vagy az alapító okirat, illetőleg a szervezeti-működési szabályzat rendelkezését sérti, vagy a kisebbség jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár, bármely tulajdonostárs keresettel kérheti a bíróságtól a határozat érvénytelenségének megállapítását a határozat meghozatalától számított hatvan napon belül.

Ingatlan-nyilvántartásba nem jegyzett Társasházak

A Budapest Főváros Kormányhivatala XI. Kerületi Hivatala határozatával a társasház bejegyzése iránti kérelmét elutasította, az elutasítás tényét a tulajdoni lapra III/16. sorszám alatt feljegyezte. A benyújtott fellebbezést elutasította a másodfokú hatóság, és az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta.

A Budai Központi Kerületi Bíróság 2.P.XII.23.315/2010/34. számú részítéletével és a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 44.Pf.638.990/2012/6. számú részítéletével megkereste az elsőfokú hatóságot, hogy az Ingatlanra társasházat jegyezzen be. Az elsőfokú hatóság hivatkozott számú határozatával a bejegyzés iránti kérelmet elutasította figyelemmel arra, hogy „a mai napig nem csatolták a hatályos jogszabályoknak megfelelő földhivatali záradékkal ellátott szintenkénti alaprajzot, mely a javított ítéletben foglaltakkal egyezik, valamint a keretbiztosítéki jelzálogjog átjegyzésére vonatkozóan javított ítéletet”. A másodfokú hatóság az elsőfokú hatóság határozatát helybenhagyta hivatkozással arra, hogy „az ügy továbbra is az adott eljárásban nem pótolható, az Inytv. 39. § (3) bekezdése szerinti hiányosságokkal bír, amely hiányosságok a fellebbezési eljárás során sem kerültek pótlásra”.

Jelenleg a másodfokú döntéssel kapcsolatban felülvizsgálati kérelem van folyamatban, ugyanakkor az ingatlan és az eljárásban részt vevő tulajdonosok az ügyészséget is megkeresték.

Az érintettek hivatkoztak különösen az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) a megkeresés benyújtásakor hatályos alábbi rendelkezéseire:

8. § Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére – ha törvény másként nem rendelkezik – csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor.

26. § (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését a miniszter e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresés alapján kell az ingatlan-nyilvántartásba átvezetni.

26. § (8) Az eljáró hatóság – ideértve a bíróságot, közjegyzőt, bírósági végrehajtót is – bejegyezhető jogra, feljegyezhető tényre, illetve az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult és az ingatlan adataiban bekövetkezett változásokra vonatkozó, végrehajtható határozata alapján megkeresi az ingatlanügyi hatóságot az átvezetés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két eredeti példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni.

29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

29. § Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.

30. § (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat bíróság vagy hatóság jogerős és végrehajtható határozata, ha bejegyezhető jogra, illetve tényre vonatkozik.

32. § (1) Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell:
a) az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,
b) a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyház és belső egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,
c) az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
d) a jog vagy tény pontos megjelölését,
e) a jogváltozás jogcímét,
f) z érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát,
g) szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.

34. § (1) A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára e törvény 32. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a határozatnak és a bejegyzésre irányuló megkeresésnek – az érdekelt lakcímén túl – vagy az érdekelt természetes személyazonosító adatait vagy az érdekelt családi nevét, utónevét és személyi azonosítóját kell tartalmaznia, továbbá a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik.

39. § (1) Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van – ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt tizenöt napon belül fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elbírálásának napjától számított tizenöt napon belül kell kiadni.

(3) Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen,
a) a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni,
h) az ingatlanügyi hatóság által hatályos záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni.

Az Inytv. 26. § (1) bekezdése határozottan különbséget tesz a kérelemre vagy megkeresés alapján induló eljárások között, amelyek közül az eljárásban megkeresés alapján indult az ingatlan-nyilvántartási eljárás.
Az Inytv. a kérelemre vagy megkeresésre induló eljárások között különbséget tesz mind a benyújtandó okiratok, hiánypótlás és egyéb eljárási szabályok tekintetében, amelyet egyébként a vonatkozó – alább hivatkozott – kúriai gyakorlat is megerősít.

Az Inytv. 8. § rögzíti, hogy jog bejegyzésére okirat vagy jogerős bírósági határozat alapján kerülhet sor. A felhívott rendelkezésből nyilvánvaló, hogy az Inytv. okiratra vonatkozó rendelkezései – ideértve azok hiánya, hiányossága miatti jogkövetkezményeket is, az Inytv. 34. § (1) bekezdés szerinti kivétellel – törvény erejénél fogva nem alkalmazhatóak a jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban. A földhivatalnak jogerős bírósági határozat alapján indult eljárásban nincs jogszerű lehetősége arra, hogy annak tartalmát vizsgálja, felülbírálja, sőt a Kúria még a határozat semmissége esetén is kimondta a földhivatal bejegyzési kötelezettségét: „bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja (BH 389/2007.)”.

A hivatkozott elsőfokú határozatot megelőző eljárás nem vitás módon a Budai Központi Kerületi Bíróság és a Fővárosi Törvényszék fentebb hivatkozott számú jogerős ítéletei alapján indult (a továbbiakban: Ítélet).
A szerző álláspontja szerint az első- és a másodfokú hatóságnak az erre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell – kellett volna – alkalmaznia, azonban nevezett hatóságok ezt elmulasztották.

Az Inytv. 29. § alapján jogok bejegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek közjegyző által hitelesített másolata alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog keletkezését, megszűnését igazolja.

Tényként megállapítható, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 195. § (1) bekezdése alapján a bírói ítélet – amely jelen per tárgyát képező eljárás alapjául szolgált – közokirat. Kérelmezők rögzítik, hogy az Inytv. a bírói ítélet mint okirat vonatkozásában a többi okirattól eltérő – lényegesen enyhébb – követelményeket támaszt. Az Inytv. 30. § (1) bekezdése alapján elegendő, ha a bíróság jogerős és végrehajtható határozata bejegyezhető jogra vonatkozik. Jelen perben nyilvánvaló, hogy a társasház megalapítása bejegyezhető jognak tekinthető az Inytv. és a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény vonatkozó rendelkezései alapján.

Ezt erősíti meg az Inytv. 34. § (1) bekezdése, amely a jogerős ítélet tartalmára vonatkozóan az Inytv. 32. § (1) bekezdés szerinti formai követelményeket támasztja, amelyeknek az ítélet – az első- és másodfokú hatóság által sem vitatott módon – megfelelt. Tényként állapítható meg tehát, hogy a perbeli közigazgatási eljárás alapjául szolgáló Ítélet az Inytv. által támasztott valamennyi formai kelléknek megfelelt, amely körülményt egyébként az eljáró első- és másodfokú hatóság sem vitatta.

Az eljáró közigazgatási hatóságok azonban nem az Ítélet formai, hanem – jogellenes módon – a tartalmi elemeit vizsgálták, és ezzel kapcsolatban állapítottak meg olyan hiányosságokat, amely végül a támadott határozat meghozatalához vezetett.

A Kúria elvi éllel rámutatott, hogy a „földhivatalnak nincs jogi lehetősége arra, hogy egy jogerős bírósági ítélet tartalmát felülvizsgálja, köteles az abban foglaltakat teljesíteni … A Legfelsőbb Bíróság rámutat arra, hogy a … Fővárosi Bíróság sérelmezett ítéletét az erre jogosultak felülvizsgálati kérelemmel nem támadták, így a földhivatal az abban foglalt megkeresésnek megfelelően köteles volt a vevők tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére (BH 288/2009.)”. A földhivatal nemcsak bejegyezni köteles, de ennek elmulasztása esetén felel az okozott kárért, miként az a Kúria BH 76/2014. számú határozatában rögzítette: „a bírósági értesítés alapján az érintett ingatlanra vonatkozó széljegyzés elmulasztása esetén a földhivatal felel az ezzel okozati összefüggésben álló kárért”.
A tárgyi közigazgatási eljárásban az elsőfokú hatóság hiánypótlásra hívta fel az eljáró bíróságot, amelyet egyébként a bíróság teljesített a 2.P.XII.23.315/2010/47. számú, jogerős végzésével .
A Kúria egyebekben nem csak a bíróság, de a bírósági végrehajtó megkeresése esetén is kimondta a földhivatal feltétlen bejegyzési kötelezettségét: „az ingatlanügyi hatóság a kérelemhez kötöttség elve alapján a végrehajtó megkeresésére a bejegyzési kérelmet köteles teljesíteni (BH 251/2012.)”

A szerző álláspontja szerint a fenti széles körű és egybehangzó kúriai gyakorlat és a felhívott jogszabályi rendelkezések alapján megállapítható, hogy az elsőfokú hatóság jogellenesen vizsgálta és kifogásolta az Ítélet tartalmát, holott erre jogi lehetősége nincs, nem lett volna.

A szerző álláspontja szerint nem helytálló és jogszabálysértő a másodfokú hatóság Inytv. 39. § (1) bekezdés illetve (3) bekezdés a) és h) pontjára történő hivatkozása is.

A felhívott rendelkezések ugyanis a hiánypótlást arra az esetre nézve szabályozzák, ha „a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van”. Ezen rendelkezés figyelemmel arra, hogy a tárgyi közigazgatási eljárás nem kérelemre, hanem hivatalbóli megkeresésre indult, nem alkalmazható. Irreleváns tehát az Inytv 39. § (3) bekezdés a) és h) pontjára hivatkozás, ugyanis a hiánypótlás felhívott szabályai csak kérelemre induló eljárásban alkalmazhatóak, jelen esetben ennek nem lett volna helye.

Összességében tehát rögzíthető, hogy jogilag a Földhivatal, az eljárása során a bírósági ítélettel létrehozott társasház bejegyzése ügyében téved, de ez önmagában sajnos még nem hozza létre a Társasházat, mert a bejegyzése elmaradt, addig is a Ptk közös tulajdonra vonatkozó szabályai szerint kénytelen működni. A következő kérdés az, hogy ha alapos lesz az érintettek jogorvoslati eljárása vajon akkor visszamenőlegesen hozza létre a bejegyzés a Társasházat vagy a benyújtás időpontjában? A következő számban erre visszatérünk.

Budapest, 2015.09.07.
dr.Izsák Orsolya

Fizetési meghagyás

Fizetési meghagyásos eljárás

A fizetési meghagyásos eljárás lényege
Bár 2010. június 1-jével a fizetési meghagyásos eljárás menete jelentősen megváltozott, annak lényege továbbra is annak biztosítása, hogy a jogosultak általában kisebb összegű pénzkövetelésre irányuló, a kötelezett által vélhetően nem vitatott igényüket a peres eljárás elkerülésével tudják érvényesíteni.
A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyításra, a felek meghallgatására nem kerül sor. Az eljárás lényege, hogy a jogosult által bejelentett, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben feltüntetett követelést az arra feljogosított szerv – a jelenleg hatályos szabályozás szerint a közjegyző – a kötelezettel a fizetési meghagyás kibocsátása útján közli, s ha a kötelezett a követelés jogalapját, összegszerűségét nem vitatja – nem él ellentmondással –, úgy a fizetési meghagyást jogerősítő záradékkal látja el. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírói ítéletnek, mely jelenti egyrészt azt, hogy a jogosult ennek alapján végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen, másrészről az abban foglalt követelést többé peres eljárásban sem lehet vitássá tenni.

Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárásban is érvényesítheti.
Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető.
Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.

Hogyan zajlik az eljárás?
A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége.
Magánszemélyeknek lehetőségük van a kérelmet bármely közjegyzőnél az erre szolgáló űrlapon, papír alapon írásban benyújtani vagy szóban előadni.
A fizetési meghagyás kibocsátása – a kötelezett részére történő megküldése – alapvetően papír alapon, postai úton történik. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, a kézbesítéstől számított 15 napon ellentmondást nyújthat be a közjegyzőnél. Az ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt folytatódik tovább.

A korábbi, bírósági eljáráshoz képest a közjegyzői eljárás előnye annak gyorsasága: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény szigorú – az elektronikus ügyintézés esetében a papíralapúnál rövidebb – határidőket állapít meg a közjegyző részére a pl. a fizetési meghagyás kibocsátása, illetőleg a kötelezetti ellentmondás jogosulttal való közlése vonatkozásában. Amennyiben a közjegyző a határidőt elmulasztaná, úgy a rendszer útján az iratok a közjegyző nevében automatikusan kézbesítésre kerülnek.

Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft. Az eljárási díjat elektronikus benyújtás esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, papír alapon történő benyújtás esetén készpénz-átutalási megbízással – csekken – kell megfizetni.

Tekintettel arra, hogy az eljárás fejében nem bírósági eljárási illeték, hanem eljárási díj fizetendő, nem vonatkoznak rá az illetéktörvényben foglalt kedvezmények – így a társasházakat a közös költség követelés esetén megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog sem. Lehetőség van azonban arra, hogy a természetes személy fél, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, kérelemre részleges vagy teljes költségfeljegyzési jogban részesüljön, mely által mentesül a költségek előzetes lerovása alól. A jogosult kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő.

Amennyiben az eljárás perré alakul, a bírósági eljárási illetékbe az eljárási díj összege beszámít.

Hogyan kell meghatározni a vállalkozói díjszabásokat

A félbemaradt építmények elkészítéséért a vállalkozóknak járó díjat a vállalkozási szerződés alapján elvállalt össz-műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított százalékos arányának meghatározásával, továbbá ennek a vállalkozási szerződésben szereplő átalánydíjra való vetítésével kell kiszámítani.
Tovább olvasom “Hogyan kell meghatározni a vállalkozói díjszabásokat”

A szomszéd építkezésével kapcsolatos kártérítés megállapítása

A szomszéd építkezésével kapcsolatos kártérítési perben a bíróság 1996. 196. számú jogesetében mutat arra, hogy kiemelt jelentősége van a szakértői vélemény megállapításának. A peres felek két teljesen önálló ingatlan- nyilvántartási egységet alkotó ingatlanai H.belterületén a fürdőtől 300 méterre frekventált környezetben helyezkednek el.
Tovább olvasom “A szomszéd építkezésével kapcsolatos kártérítés megállapítása”