Magyarországon a társasházak kialakulását követően nem kellő gondossággal dolgozták ki az alapítók, hogy több épületből álló, vagy több lépcsőház – amely elkülöníthető gazdálkodással bír – esetén milyen módon kerülhet összehívásra a társasház tulajdonostársainak az összessége.
Alapvetően kétféle konstrukció közül választhatnak azok a magánszemélyek, akik banki segítséggel kívánnak vagy tudnak lakóingatlant vásárolni: jelzáloghitel, illetve lakáslízing. Bármelyik mellett is dönt az ügyfél, könnyen eltévedhet a jogi útvesztőkben.
A Társasházak és a beruházok érdekei az elmúlt esztendőkben a Társasház osztatlan közös tulajdonában álló tetőtér értékesítésével valamint ellentételezésként a beruházó oldalán biztosított a Társasház egészét érintő felújítás útján kapcsolódik össze.
Első- és másodrendű alperes 2000 májusában építési engedély iránti kérelmet nyújtott be nyolclakásos lakóépületre vonatkozó támfalgarázsok, támfalak létesítésére és végleges tereprendezést tartalmazó építési munkálatokra.
Semmis az a szerződés, amely megkötésénél olyan magánszemély jár el, aki az ellentétesen érdekelt felet is képviselte. A Pécsi Ítélő Tábla Pf. III.20087/2006. szám alatt az alábbi ítéletében foglaltak szerint állapította meg a fentieket.
Ráépítés: A ráépítés ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés. A gyakorlatban pl. úgy fordul elő, hogy a nagymama vagy szülők egyszintes házára tetőteret építenek a gyerekek.
Az ingatlanvásárlás megfontoltságot igénylő ügylet, ezzel elméletileg a többség tisztában van. ennek ellenére gyakran előfordul, hogy a vevők pusztán a megérzésükre, esetleg a kedvező árra hagyatkozva, műszaki és jogi egyeztetés nélkül vásárolnak lakóingatlant.
Milyen a mobiltelefonátjátszó toronynak a környező ingatlanok forgalmi értékére gyakorolt hatása? Ennek megítélése az ingatlan rendeltetésétől függ. A kereskedelmi, ipari célokat szolgáló ingatlan forgalmi értékét alapvetően más tényezők befolyásolják, mint a lakás- és üdülőingatlanokét.
Mikor hivatkozhatunk jótállásra és mikor szavatossági igény érvényesítésre? A jótállás (a gazdasági életben elterjedt kifejezéssel: garancia) és a kellékszavatosság (szavatosság) egymáshoz hasonló, sok esetben egymást kiegészítő jogintézmények.
A felperes mint bérbeadó és az alperes mint bérlő között 2000. október 31- én helyiség- és területbérleti szerződés jött létre, határozott időre, 2005. december 31-éig. A felmondás jogát – a szerződés határozott időre való megkötése miatt – a felek korlátozták, csak súlyos szerződésszegés esetén illette meg a feleket, így a bérlőt akkor, ha a bérbeadó felperes bármilyen módon akadályozza a vámkezelés lebonyolításával, tekintettel arra, hogy az alperes az üzemeltetési szerződés alapján vámudvart üzemeltetett.
Tovább olvasom “Helyiségbérleti szerződés jogszerű felmondása”