Dr. Izsák Orsolya vagyok, ügyvédi irodám látja el a KÖKI metróállomás mellett folyamatban lévő, bevásárlóközpont és közlekedési csomópont építésére irányuló beruházással érintett lakások közül 189 lakóinak jogi képviseletét.
Kategória: Sajtóközlemény
Újra lehet jelzálogot alapítani Társasházak közös költség tartozói ingatlanán
Újra szabad utat kapott a Társasházak tartozóinak
jelzálogjog bejegyzése.
1.) A külön albetét jelzáloggal terhelése közös költség tartozás esetén. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 30. § (1) ill. 31. § lehetőséget ad a társasháznak arra, hogy a fenntartási költséget notóriusán nem fizető lakástulajdonosokkal szemben az érintett ingatlan vonatkozásában a felhalmozott tartozás erejéig a társasház követelése biztosítékául jelzálogjog bejegyzésének elrendelését kezdeményezze.
Tovább olvasom “Újra lehet jelzálogot alapítani Társasházak közös költség tartozói ingatlanán”
Társasházi törvény módosítása
A 2003.évi CXXXIII. társasházi törvény módosításának elemzése
1. Kisebbség-többség
A korábbi Társasházi törvények nagy hangsúlyt helyeztek arra, hogy a kisebbségben maradt tulajdonosoknak megfelelő jogorvoslati lehetőség legyen törvényi szinten biztosítva. A hatályon kívül helyezett szakaszok nem tették lehetővé, hogy önálló albetéten lévő közös tulajdont, a társasházközösség egy személyben elidegenítse.
Társasházi tetőterek beépítésének esélyei
Az Ingatlan és Befektetés című újság „Ítéletet mondtak a tetőtér felett” címmel megjelentetett cikkével kapcsolatosan az alábbi eltérő jogi álláspontomat vázolnám. A cikk összegzése miszerint az Alkotmánybíróság illetve a Legfelsőbb Bíróság jogi álláspontja „sok sok budapesti társasház életét megbénítja” eltúlzott illetve egyáltalán nem tükrözi, hogy vannak jogi lehetőségek a tetőtér értékesítésére.
Társasházak adósság az érdekérvényesítés és a törvénykezés csapdájában
A t á r s a s h á z a k c s a p d á b a k e r ü l t e k ?!
– Társasházak a törvénykezés, az érdekérvényesítés és az adósság csapdájában –
Jelen előadás ill. tanulmány alapvető célja az volt, hogy egy „kívül álló”, de mégis a társasházakkal hivatalból foglalkozó ügyvéd szemével mutasson rá a jelen jogi szabályozás legfőbb buktatóira és egy másfajta logika, nevezhetnénk úgy is, hogy egy másfajta „filozófia” mentén próbáljon megoldási alternatívákat ajánlani a törvénykezés számára.
Tovább olvasom “Társasházak adósság az érdekérvényesítés és a törvénykezés csapdájában”
Az ügyészség illetve az ingatlanfelügyeleti hatóság szerepe a társasházak működésében
(a társasházi törvény 2010. január 01.-től hatályos rendelkezéseinek anomáliái)
A Magyar Nemzeti Ingatlanvagyon jelentős része – mintegy egymillió lakás, amelyben közel hárommillió ember él – társasházi lakás. A Társasházak működésére vonatkozó jogi szabályozás nem egyértelmű és a 2009.évi LXXXIX. törvény módosítása ellenére jelenleg is aggályosnak mondható.
A tulajdonjogi rendelkezés korlátozása a társasházi jogban
A tulajdonjogi rendelkezés korlátozása a társasházi jogban.
Kisebbség és a többség helyzete. A közös tulajdon egyik speciális alakzata a Társasházi közös tulajdon. A társasházi közös tulajdon szabályozására a Társasházi törvény rendelkezései az irányadóak, és csak azokban az esetekben irányadó a Ptk. amennyiben a Társasházi törvény nem szabályozza azt.
Tovább olvasom “A tulajdonjogi rendelkezés korlátozása a társasházi jogban”