A Pécsi Ítélő Tábla Gf.IV.30.191/2004. szám alatt meghozott ítéletében mutat rá arra, hogy szerződésszegéssel okozott kár megfizetése iránti perben a bíróság akkor hozhat közbenső ítéletet, ha azt állapítja meg, hogy akár megtérítése iránti igény fennáll.
Tovább olvasom „A szerződésszegéssel okozott kár”
Ha a vevő valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez – számolva a forgalmi értéket esetleg meghaladó vételárral is – következetesen ragaszkodik, az adásvételi szerződés létrejöttéhez való fokozott érdekeltsége folytán feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a szerződést alappal csak akkor támadhatja meg, ha az értékaránytalanság kirívóan nagy.
Tovább olvasom „A kirívóan magas vételár”
A haszonélvezeti jog személyhez kötött, nem átruházható jog. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, kiterjedhet az adott dolog egészére vagy annak egy részére. Létrehozható, illetve öröklés útján létrejön hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is.
Tovább olvasom „A haszonélvezeti jogról”
A foglaló adása reálszerződés, a foglaló adására vonatkozó megállapodás kötelmi jogviszonyt nem keletkeztet. A szerződés megkötése után átadott pénzösszeg akkor sem tekinthető foglalónak, ha a felek megállapodnak abban, hogy a kötelezett a foglalót későbbi időpontban teljesíti, állapítja meg a BH 2007.91 számú jogeset.
Tovább olvasom „A foglaló”
2001. szeptember 1-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása. A rendelkezés kitér arra az esetre, amikor a cselekvőképtelenség nem jár együtt gondnokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom „A cselekvőképtelen ügyfél”
Az önkormányzattal bérleti jogviszonyban állók – az általános szabályozás értelmében – kezdeményezhetik a lakáscserét, vagyis élhetnek a csereügylet lehetőségével, de természetesen a helyi rendeletek a mérvadóak.
Tovább olvasom „Önkormányzati lakás cseréje”
Az ingatlanpiacon nemcsak kész, hanem befejezetlen házakat is kínálnak. Egyik oldalról tudatos marketingfogásról van szó, hiszen az építési vállalkozó szándékosan hagyja félbe a munkát, hogy választási lehetőséget adjon a vevőnek: a befejező munkálatokat maga végezze el, ha így kívánja. Nem ritka az olyan félkész ház sem, amely azért nem készült el, mert csődbe ment az építtető, nincs pénze a befejezésre.
Újabb 3 „T-„-es ügyben hozott döntést az ISZT Tanácsadó Testület
A .hu végződésű vitás domain ügyekben döntési jogkörrel rendelkező szervezet, az ISZT Tanácsadó Testület (TT) a február 9-i ülésnapján három – egymással szorosan összefüggő – esetet tárgyalt meg. A t-aruhaz.hu valamint a t-lapo.hu és t-gla.hu webcímek igénylésének elutasítására vonatkozó beadványról határozott. Az előbbi domaint egy bátonyterenyei magánszemély , az utóbbi kettőt egy érdi magánszemély kívánta bejegyeztetni. Az ő regisztrációs kérelmük ellen nyújtott be panaszt a Deutsche Telekom A.G. ( a T-Mobile Magyarország Távközlési Rt. és a Matáv Rt. tulajdonosa). A vétózási kísérletet benyújtó telefonos mammutcég a beadványhoz 313 db. „T-” kezdetű, az Európai Unió területén érvényes védjegy igazolást csatolt, azonban ezek között a „t-aruhaz”, a „t-gla” és a „t-lapo” karakterlánccal megegyező védjegy nem szerepelt. A céget képviselő ügyvédi iroda az indoklást arra építette, hogy a német társasághoz tartozó cégcsoport márkaneveinek többsége „T-” ismertető jeggyel kezdődik és a szóban forgó domain nevek magánszemélyek számára történő kiadása a fogyasztók számára megtévesztő lehet. A TT korábbi állásfoglalásaiban már egyéb „T-„-vel kezdődő domain ügyeiben részletesen kifejtette, hogy a magyar jogszabályok csak konkrét megjelölések védjegyoltalmát teszik lehetővé, csonkolással nem lehet névcsoportokat oltalom alá helyezni. A TT a döntésének indoklásában hangsúlyozta, hogy a védjegyoltalom a magyar jog szerint nem kizárólag a védett megjelöléssel azonos felhasználásra (másolásra) terjed ki. A hasonló megjelölések közül azonban a védjegy csak olyanokkal szemben nyújt védelmet, amelyek esetében a hasonlóság mértéke vagy a szoros asszociációs kapcsolat miatt az átlagos fogyasztó tévedésbe esne. Ezek alapján a TT a jelen ügyekben sem látta igazoltnak a védjegybitorlást és a engedélyezte a 3 domain bejegyzését a magánszemélyek számára.
Az eset érdekessége, hogy a t-aruhaz.hu ügy nyertese, Persik György eddig már 3 másik domain kapcsán is sikeresen védte meg regisztrációs kérelmét a TT előtt. Eddig a t-udakozo.hu, a t-akcio.hu és a t-elefon.hu esetében hozott számára kedvező határozatot a grémium. A „T-” csoporttal folytatott domainvitában negyedízben is felülkerekedő magánszemély szerkesztőségünk megkeresésére az alábbiakat nyilatkozta:
„Lényegesen nehezebb dolgom volt az indoklás megfogalmazásában, mint a korábbi 3 alkalommal, mivel a Deutsche Telekom AG-t képviselő ügyvédi iroda rendkívül súlyos vádakat hozott fel ellenem, amelyek – mint az indoklásból és az ISZT Tanácsadó Testület Egyedi Állásfoglalásából kiderült – nem voltak megalapozottak. Az, hogy számomra kedvező ítélet született teljes mértékben annak köszönhető, hogy a domain igényem fenntartására vonatkozó indoklását a Dr. Izsák Orsolya ügyvédi iroda készítette el.”
A Deutsche Telekom AG.-t képviselő ügyvédi irodát is megkerestük, azonban a döntést egyelőre nem kívánták kommentálni. A társaság a határozat kézhez vétele-, illetve a képviselt ügyféllel történt egyeztetést követően alakítják ki álláspontjukat.
Szerző: Szilágyi Tamás • 2005.02.10.
Forrás: domainABC.hu
Nagy Andrea, 2006 december 01 péntek - 12:44:22 A mi otthonunk
Magyarországon a szabad ingatlanközvetítés szinte egyidõs Tovább olvasom „Konfliktusok ingatlanközvetítőkkel”
Aki panelban lakik, tudja, hogy egy felújított házban élni (még ha az rózsaszín is) sokkal jobb, mint egy olyanban, ahol a fal nincs leszigetelve, a szél pedig besüvít az ablakokon, a radiátor pedig télen vagy túl hideg vagy túl meleg.
A sokak által mondogatott egyetlen megoldásnak, a korszerűsítésnek viszont borsos ára van. Ráadásul nem egy, nem kettő társasháztól hallani, hogy csőd közeli helyzetbe kerültek. Pedig egy társasház jogi értelemben nem mehet (mert nem terjed ki rá a hatályos csődeljárásról felszámolási eljárásról szóló törvény) csődbe, ugyanakkor a gyakorlatban előfordulhat, hogy nem képes kifizetni a közös területek, így a gáz-, a villany-, a csatorna- valamint vízfogyasztását – adott tájékoztatást dr. Izsák Orsolya.
Az ingatlanjogász hozzátette, hogy ilyen fizetőképtelenség nem csak akkor alakulhat ki, ha a társasházban a tulajdonosok nem fizetik a közös költséget, de akkor is, ha a közösség valamire -például a panelprogramra – hitel vett fel. Ilyenkor a társasházi nemfizetésnek egyszerű oka van: törlesztőrészlet fizetése egyszerűen meghaladja a lakók teherbíró képességét. Dr. Izsák Orsolya felhívta a figyelmet arra is, hogy a társasházak az utóbbi időben jelentős hiteleket vettek fel, amelyről nemhogy az esetleges új tulajdonos-, de még a közgyűlésre nem járó tulajdonos sem tud. Ennek pedig az a veszélye, hogy amennyiben a közösség nem képes fizetni, miután a társasházi közös tulajdon –ez egy speciális közös tulajdoni forma – nem terhelhető, így a lakásokra terhelik a tartozást a tulajdoni hányadok arányában.
Dr. Izsák Orsolya Ügyvédi Iroda
Központi iroda címe: 1072 Budapest, Klauzál tér 16. II. emelet 14.
Telefon/fax: +36 1-413-1100, 413-1101, 413-6881Bíróságtól az árverezésig
A kintlévőségei behajtására két eszköze van a társasháznak: egyrészről bírósághoz fordulhat fizetési meghagyás benyújtásával (eljárási idő, ha perré emelkedik végrehajtási eljárással együtt 2.5 év), ezt követően pedig a ház a végrehajtási eljárás megindítását kérelmezheti – mondja dr. Izsák Orsolya, aki hozzátette, hogy a hat hónapot meghaladó közös költség tartozás esetén a társasház a tulajdonos lakását jelzáloggal terhelheti. Az ingatlanjogász elmondta azt is, hogy ilyen esetben mit tud tenni a tulajdonos: a nehéz helyzetbe került lakó például, ha nem tud fizetni, köthet megállapodást a társasházzal a fizetés átütemezésére, de a családsegítő központhoz is fordulhat anyagi segítségért. Ha viszont a tartozó huzamosabb ideig nem képes a tulajdonának fenntartására, akkor az ingatlanát elárverezik – hívta fel a figyelmet az ingatlanjogász. S bár a tavalyi év végén felröppentek hírek, miszerint az igazságügyi tárca szakértői tanulmányozták azokat a szabályozási megoldásokat, amelyeket azokban az országokban alkalmaznak, ahol a magánszemély is jelenthet csődöt, sokak számára rossz, hír, hogy ebből eddig nem lett semmi. Dr. Izsák Orsolya azt a tájékoztatást adta, hogy jelenleg hazánkban magánember nem kerülhet csődbe, csak a gazdálkodó szervezetek.
Szalay Rita
2009.október 23.