Az évtizedekkel korábban átadott panel lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől számítva „nyugszik” mindaddig, amíg a laikus kárvallott nem ismerte fel a hiba jellegét, nagyságrendjét.
Tovább olvasom “Kártérítési igény benyújtása a hibás kivitelezés miatt”
Amennyiben az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése három személyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik, úgy, hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő nem szerez tulajdonjogot – vétel – árat sem fizet –, a szerződés színleltnek minősül.
Tovább olvasom “Adásvétel „láncolatos” továbbértékesítéssel”
Az aránytalanság feltűnő részének meghatározása és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása során fokozottan kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, a felek üzletkötésben való fokozott érdekeltségét, valamint az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó ismereteit.
Tovább olvasom “Szerződés érvénytelenségének esete a feltűnő nagy értékaránytalanság”
2001.XI.1-től lépett hatályba a Ptk. módosítása amelyben szabályozásra került a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen. A cselekvőképesség kérdése a felek között létrehozandó szerződések lényeges kérdése hiszen amennyiben cselekvőképtelen írja alá a szerződést az érvénytelen.
Tovább olvasom “Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül”
Múlt heti Jogdoktor rovatunkban írtunk a cselekvőképtelenség azon esetéről, amikor az állapot nem jár gondokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom “A cselekvőképtelen ügyfél II.”
Öntörvényű a Fővárosi Törvényszék társasházi ügyekben
Tisztelt Kartársak!
Újra elégtelen osztályzatot kapott a társasházi törvény nem először és valószínűleg nem is utoljára. A jogalkalmazó Fővárosi Törvényszék sem tud egységes jogalkalmazást biztosítani a társasházban élő tulajdonostársi közösségeknek.
Újabb Alkotmánybírósági döntés társasházak ügyében – a bíróság egyedi normakontrollt kérve kérte a társasházi törvény törvényességi felügyeletére vonatkozó jogi szabályozás jogszabályba ütközőségére figyelemmel a törvényhely megsemmisítését EREDMÉNYTELENÜL –
A Társasházak a Vidék és a Fővárosi Törvényszék szemével
A Társasházak ügyekben a Fővárosi Törvényszéken előfordulhat, hogy eltérő megítélés alá esik ugyanazon tényállási elemek mellett bizonyos ügycsoport a Vidéki Törvényszékhez képest.
Tovább olvasom “Társasházak a Vidék és a Fővárosi bíróság szemével”
III. fejezet
Hatalommegosztás és bírói hatalom Magyarországon
A jelen tanulmány hivatkozott fejezete összefoglalja a szerző történeti áttekintését az 1989-es rendszerváltás utáni központi államszervezet változásairól, hatalmi súlyponteltolódásokról.
Mottó:
„Hajdanában, amikor még
Így beszélt a magyar ember:
Ha per, úgymond, hadd legyen per!
(ami nem volt éppen oly rég) –
Valahol a Tiszaháton
Élt egy gazda: Pál barátom,
S Péter annak tőszomszédja,
Róluk szól e rövid példa.”
(Arany János: A Fülemüle)
Panorámajog- panorámaperek