Mikor hivatkozhatunk jótállásra és mikor szavatossági igény érvényesítésre? A jótállás (a gazdasági életben elterjedt kifejezéssel: garancia) és a kellékszavatosság (szavatosság) egymáshoz hasonló, sok esetben egymást kiegészítő jogintézmények.
Mindkettő célja az, hogy egy szolgáltatás jogosultja az azt nyújtó kötelezettel szemben igényt érvényesíthessen, ha a szolgáltatás nem felel meg a jogszabályban, illetve a szerződésben foglalt feltételeknek.
A hasonlóság ellenére vannak a 2 intézmény között eltérések is. A jótállás egy mellékkötelezettség, amely a szerződés hibátlan teljesítését biztosítja. A kötelezettnek ez egyfajta többlet-kötelezettsége a szerződésben meghatározott szolgáltatás nyújtásán felül. Jótállás nem kapcsolódik minden szolgáltatáshoz. Egyes esetekben jogszabály előírja, hogy a kötelezett vállaljon jótállást az általa nyújtott szolgáltatás hibátlan teljesítéséért, pl. egyes tartós fogyasztási cikkek (hűtőgépek, mosógépek stb.) fogyasztóknak való értékesítésekor vagy új lakás építése esetén annak épületszerkezeteire, épületberendezéseire.
Lehetőség van arra is, hogy a kötelezett akkor is jótállást vállaljon a szerződésszerű teljesítésért, ha azt nem írta elő jogszabály, vagy pedig a jogszabályi előírásnál szigorúbb feltételek mellett vállalja azt (pl. hosszabb jótállási idő kikötésével)
Amennyiben a jogosult a valamilyen hibát észlel a szolgáltatás tekintetében, a jótállási időn belül bármikor közölheti kifogásait a kötelezettel. Pl. az épületszerkezetekre újonnan épült lakás esetén a jogszabályban előírt jótállási idő az átadás-átvételi eljárás befejezésétől számított 3 év. Amennyiben lakás tulajdonosa az épület szigetelésében már az átadás-átvételt követő első héten hibát fedez fel, akkor sem veszti el a jótállás érvényesítéséhez való jogát, ha ezt csak közvetlenül a 3 év eltelte előtt közli az építési vállalkozóval, aki ezért helytállni köteles.
Jótállás esetén a jogszabályi vélelem a jogosult mellett szól. A jogszabály azt a vélelmet állítja fel, hogy a jótállási idő alatt észlelt és a kötelezettel kifogásban közölt hiba olyan okra vezethető vissza, amely már a teljesítés időpontjában fennállt, így azért a kötelezett helytállni tartozik.A törvény kimondja, hogy a jótállás a jogosultnak a törvényből eredő jogait nem érinti. Ez azt jelenti, hogy a jótállás gyakorlása nem jelenti a szavatossági igények kizárását. Lehetőség van pl. arra, hogy olyan hibák tekintetében, melyre a jótállás nem terjed ki, a jogosult szavatossági igényt érvényesítsen.
Szavatosság:
A kellékszavatosság a jótálláshoz hasonlóan azt a célt szolgálja, hogy a jogosult igényt érvényesíthessen a szolgáltatás nyújtójával szemben, amennyiben az a teljesítés időpontjában nem felel meg a jogszabályi és szerződésbeli feltételeknek (hibás teljesítés).
A legfontosabb különbsége a szavatosságnak a jótállástól az, hogy itt a jogosultnak kell bizonyítania, hogy az az ok, amelyre a szolgáltatás hibája visszavezethető, már a teljesítés időpontjában fennállt. A fogyasztót védi azonban az a törvényi vélelem, mely szerint a teljesítést követően 6 hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt. Ennek ellenkezőjének bizonyítása a kötelezettet terheli, amely rendelkezés a jótálláshoz hasonló kedvező helyzetbe hozza a jogosultat.
A szavatossági idő általánosan a teljesítéstől számított 6 hónap, fogyasztói szerződések esetén 2 év. Mivel pl. a tartós fogyasztási cikkek esetén a minimális jótállási idő 1 év, ezért előállhat az a helyzet, hogy a teljesítéstől számított 1 év után a fogyasztó jótállást már nem tud érvényesíteni, de szavatossági igényt még érvényesíthet.
Ugyanakkor a 11/1985 (VI.22.) ÉVM-IpM-KM-MÉM-BkM együttes rendelet az egyes épületszerkezetek és azok létrehozásánál felhasználásra kerülő termékek kötelező alkalmassági idejéről szól ahol pl. rögzíti, hogy a födémek alkalmassági ideje 10 év, vagy a tetőhéjalásoké,nyílászáró szerkezeteké 5 év.
Szavatossági igény esetén – a jótállástól eltérően – a kifogást a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett lehető legrövidebb időn belül közölni kell a kötelezettel.
Amennyiben a szolgáltatás hibás, a jogosult a következő jogokat érvényesítheti a kötelezettel szemben:elsősorban kérheti a dolog kijavítását, illetve – választása szerint – annak kicserélését árleszállítást követelhet illetve elállhat a szerződéstől. Ha azonban a szolgáltatás hibája jelentéktelen, elállásra nincsen lehetőség.
A szavatossági igény érvényesítésén kívül a jogosultnak lehetősége van arra, hogy a hibás teljesítésből eredő kárának megtérítését is követelje a kötelezettől a kártérítés szabályai szerint.