Az elővásárlási jog

Az elővásárlási jog megsértésére mutat rá a Fővárosi Ítélő Tábla 7.Pf.20.713/ 2005. szám alatt hozott ítélete az alábbi jogesetben. Első- és másodrendű alperesek (eladók), valamint a perben nem álló vevők 2002. december 30-án adásvételi szerződést kötöttek egy ingatlanra 12 millió forintos vételárért.

A vevők 1,2 millió forintot foglaló címén megfizettek, és vállalták, hogy a vételár fennmaradó részét a tulajdonostársak elővásárlási jogról lemondó nyilatkozatának átvételekor, ennek hiányában az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló határidő lejártakor fizetik meg. Az okiratot az ügyvéd a szerződés 8 napos nyilatkozattételi határidőben megküldte a felperesnek, mint az ingatlan 350/876 arányú tulajdonosának. 2003. január végén az ügyvédhez – dátum nélkül – elfogadó nyilatkozat érkezett a felperes nevét tartalmazó aláírással.

2003. február 3-án azonban a másodrendű alperes képviselője kijelentette, hogy elállt a szerződéstől. A felperes 2003. február 4-én kézhez vette az elállásról szóló levelet; később értesült, hogy a másodrendű alperes 2003. február 26-án tulajdoni részét a bérlőnek ajándékozta. A felperes kérte a perbeli ingatlanhányadra megkötött adásvételi szerződés, illetve az ajándékozási szerződés hatálytalanságának megállapítását. Szerinte a szerződés színlelt és a felperes elővásárlási jogának kijátszására irányult. Az alperesek a kereset elutasítását kérték, mert elsődlegesen azt kell vizsgálni, hogy megilleti-e a felperest az elővásárlási jog. Szerintük a felperesnek nincs hatályos elfogadó nyilatkozata, mert a dátum nélküli nyilatkozatot az édesapja írta alá. A másodrendű alperes előadta, hogy az ajándékozásra szociális okok miatt került sor.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Felperes fellebbezést nyújtott be, melyet a Fővárosi Ítélő Tábla alaposnak talált. A Ptk. 373. § (1) ugyanis rögzíti: ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni. A Ptk. úgy rendelkezik, ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatával az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés közöttük létrejön. A felperest az ingatlan tulajdonostársaként elővásárlási jog illeti meg, így az ügyvéd megfelelően járt el. A Fővárosi Ítélő Tábla nem osztja az elsőfokú bíróságnak azt az álláspontját, hogy a dátum nélküli és elismerten a felperes édesapjától származó elfogadó nyilatkozathoz joghatás nem fűződhet. Az ajánlati kötöttség ideje alatt az eladókat a rendelkezési jog nem illette meg, az adásvételi szerződéstől az alperesek nem állhattak el, így a 2003. február 26-án kötött ajándékozási szerződés nem hatályos.

Forrás: Ingatlanpiac
2007. január 23.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük