Földtulajdonlás, túlépítés

Múlt heti Ingatlanpiac mellékletünkben már szóltunk a ráépítés és a túlépítés közötti különbségről. Emlékeztetőül: ráépítésnél az építkezés más tulajdonában álló területen történik, míg a túlépítés részben saját telken, részben pedig a szomszéd telkén.

A ráépítés ingatlannyilvántartáson kívüli tulajdonszerzésnek minősül. Ezúttal a földtulajdonos és a ráépítő igényérvényesítésének lehetőségeit ismertetjük. A földtulajdonos kérheti, hogy a ráépítő vegye meg a földet vagy annak egy részét, amennyiben a föld megosztható. Amennyiben az épület értéke a föld értékét lényegesen meghaladja, és a ráépítő jóhiszemű volt, a jóhiszemű ráépítô megszerezheti a föld – vagy annak egy részének – tulajdonjogát. Másik lehetőségként a földtulajdonos azt is kérheti, hogy a ráépítô csak az épület tulajdonjogát szerezze meg.

Amennyiben a ráépítő szerzi meg a föld tulajdonjogát, köteles megtéríteni a föld forgalmi értékét. Részingatlant a ráépítő csak akkor szerezhet meg, ha a telek megosztható. Ilyen esetben is előfordulhat, hogy az eredeti telektulajdonos ingatlanában értékcsökkenés következik be, amelyet a ráépítő köteles megtéríteni. Földhasználati jog alapítása esetén (Ptk. 155. §) is kell a telek ellenértékeként bizonyos összeget fizetni. Ha tartós épületről van szó, a telek forgalmi értékéhez közelít ez a fizetendő ellenérték. A bekerülési értéknek jelentősége lehet abban az esetben, ha a ráépítést többen, közösen végzik. Ha például a ráépítést két személy hajtja végre, és eltérő módon járulnak hozzá az építkezés költségeihez, el kell dönteni, hogy a két ráépítő mekkora tulajdoni hányadot szerez. Ha az eredeti tulajdonos tulajdonjogát haszonélvezeti jog terhelte, ezt a jogot arra a tulajdoni hányadra kell visszajegyezni, amely hányad az eredeti tulajdonos nevére kerül. Ha a ráépítő rosszhiszemű volt, arra is kötelezhető, hogy az épületet bontsa le. A lebontás akkor is elrendelhető, ha a ráépítés ellen a tulajdonos olyan időben tiltakozott, amikor az eredeti állapot helyreállításának még nem volt akadálya, illetve az nem okozott volna a ráépítőnek aránytalan károsodást. Természetesen a bíróságnak azt is vizsgálnia kell, hogy az épület lebontása nem ellenkezik-e az okszerű gazdálkodás követelményeivel.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.