Félkész ház adás-vétele

Az ingatlanpiacon gyakorta értékesítenek szerkezetkész, félkész, kulcsrakész lakásokat. Ezen fogalmak nem jogi szakfogalmak így tehát a bírósági perekben elsősorban a felek által rögzített műszaki tartalom az amely irányadó ha a szerződésszegés konkrétan hibás teljesítésből vagy garanciális hibából eredő igényérvényesítés. 

Több szerződéses konstrukció létezik arra, hogy a nem un kulcsrakész lakásokra szerződjenek a beruházóval építettővel.
Lehetőség van adás-vételi szerződéssel megvásárolni az ingatlant és ezt követően külön vállalkozási szerződést kötnek a felépítmény elkészítésére de az is előfordulhat, hogy a szerkezetkész állapotú felépítményre kötnek adás-vételi szerződést –amelynek műszaki tartalmát tehát készültségi fokát a szerződésben rögzítik – és ezt követően a befejező munkálatokra vállalkozási szerződést kötnek.

Az illetékhivatal következetesen határolja el azon ingatlanokat ahol használatbavételi engedély van és azokat ahol nincs.

Az illetéktörvény szerint lakás az, ami annak épült, illetve aminek készültségi foka eléri a szerkezetkész állapotot.

Szerkezetkész állapotnak az minősül, ha a falak állnak és elkészült, ráépített tetőszerkezet van. Ha az ingatlan készültségi foka a szerkezetkész alatt van, akkor úgy kell eljárnunk, mintha telket vásárolnánk. Ekkor a telek után fizetünk illetéket, illetve feltételes mentességet kaphatunk, ha kötelezzük magunkat arra, hogy négy éven belül befejezzük a házat. Ha az ingatlan készültségi foka eléri, vagy meghaladja a szerkezetkész állapotot, akkor a lakásra vonatkozó szabályok szerint kell illetéket fizetni, ami 2-6 százalék között van.

Magánszemélyek közötti adásvételben nem ritka az el nem készült házak adásvétele. A félkész házat a telekkönyvbe nem jegyzik be. A bejegyzés csak azután történik meg, ha a ház felépült és a tulajdonos megszerezte a használatbavételi engedélyt.

Ugyanakkor vannak érdekes esetek amikor osztatlan közös tulajdon tulajdoni hányadát vásárolja meg a vevő ikerházas vagy sorházak esetében.

Hiába beépítettetlen területen vásárolja meg az illetékhivatal szerint a vevő a tulajdoni hányadot ha egyébként az osztatlan közös tulajdonban lévő tulajdonosok többsége tehát legalább a fele időközben a saját tulajdoni hányada vonatkozásában már a használatba vételi engedély megszerezte az ingatlan tekintetében az illetékhivatal úgy értékeli hogy a vétel időpontjában nem a tulajdoni lapon bejegyzett állapotot veszi figyelembe és biztosít feltételes illetékmentességet hanem a lakás után állapítja meg az illetékfizetési kötelezettséget.

Ezt az álláspontot nem osztom tekintettel a hatályos 1997.CXLI. Ingatalnyilvántartásról szóló törvényre ilyenkor ügyfeleimnek azt tanácsolom, hogy bírósági úton szerezzenek érvényt annak, hogy a vásárolt tulajdoni hányadon álló felépítmény rész állapota és nem pedig az egész ingatlanon fennálló felépítmények készültségi foka után állapítodjon meg az illetékfizetési kötelezettség.

Dr.Izsák Orsolya

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.