Felperes, mint társasházi tulajdonostárs, az alagsori lakás tulajdonosa az ingatlan megvásárlását követően – miután eredménytelen egyeztetéseket folytatott tulajdonostársaival –, annak használatbavétele érdekében a társasházi közös tulajdont érintően felújítási munkálatokat végeztetett. A felújítási költségek tulajdoni hányadát meghaladó részének megtérítése iránt keresetet terjesztett elő elsődlegesen a társasház, másodlagosan tulajdonostársai ellen, tulajdoni hányaduk arányában.
A társasházi közös tulajdont érintő megtérítési igény tekintetében a bíróság a Ptk.-t, mint a társasházi törvény háttérjogszabályát alkalmazva, a közös tulajdonra vonatkozó általános rendelkezésekből kiindulva az igényt nem a társasházzal, hanem a tulajdonostársakkal szemben közvetlenül találta érvényesíthetőnek. Az alapító okirat rendelkezései szerint a társasház két része – a lakóépület, illetőleg a garázsok – elkülönült gazdálkodást folytatnak, így felperes csak a lakóépület többi tulajdonostársától jogosult megtérítést igényelni.
A Ptk. 142.-ban foglaltak szerint az állag megóvásához és fenntartásához feltétlenül szükséges munkálatokat bármelyik tulajdonostárs jogosult elvégezni; az ilyen kiadások ráeső részét mindegyik tulajdonostárs viselni köteles. Ilyen kiadások előtt azonban a tulajdonostársakat a lehetőség szerint értesíteni kell.
Vizsgálandó volt tehát a perben, hogy a felperes által elvégeztetett munkálatok társasházi közös tulajdont érintettek-e, az állag megóvásához, fenntartásához feltétlenül szükségesek voltak-e, illetőleg a költségek felmerülését megelőzően megfelelően értesítette-e tulajdonostársait.
A perben kirendelt szakértő szakvéleménye egyértelműen alátámasztotta egyrészről – mely egyébként az alapító okirat tartalmából is következik –, hogy a munkálatok közös tulajdont érintettek, azok elvégeztetése az állag megóvását, fenntartását szolgálta. A munkálatok összegszerűségét felperes számlákkal igazolta, melyek tartalmát a szakértő reálisnak ítélte. A munkálatok elvégzésének megtörténte, terjedelme, szükségessége, a felmerült költségek realitása olyan szakkérdések, melyekben a bíróság szakértő kirendelése nélkül ilyen tárgyú perekben nagy valószínűséggel nem hoz döntést.
A bíróság rögzítette, hogy a hivatkozott jogszabályhely a tulajdonostársak előzetes értesítését és nem előzetes hozzájárulását követeli meg a munkálatok elvégzéséhez. Amennyiben a többi tulajdonostárs a szükségességet vitatja, a Ptk. 143. § (2) bek.-ben lehetőséget biztosít arra, hogy bírósághoz forduljanak. A bíróság az előzetes értesítés körében elégségesnek találta azt, hogy felperes II. és IV. rendű alperesekkel folytatott egyeztetéseket, azon az alapon, hogy III., V. és VI. rendű alperesek ezen alperesek hozzátartozói, melyből életszerűen az következik, hogy a tervezett munkálatokról ők is értesültek.
Az ítélet indokolásában foglaltak más, hasonló tárgyú ügyekben – például amikor a felső szinten lakó tulajdonostárs saját költségén elvégezteti a lakásának beázását okozó tető hiba javítását, ha a társasház azt elmulasztja – felhasználhatók hivatkozásul. Ezen ügyekben arra tanácsos a tulajdonosnak ügyelnie, hogy tulajdonostársait előzetesen értesítse, mert a többi tulajdonostárs bizonyíthatja, hogy a szóban forgó munkálatokat olcsóbban is el lehetett volna végezni. Kiemelendő, hogy a tulajdonostársnak kell bizonyítania megtérítési igénye körében, hogy a munkálatok feltétlenül szükségesek voltak az állag megóvásához, fenntartásához. Ennek sikertelensége esetén csak a tulajdonostársai gazdagodásának kiadását követelheti, mely amellett, hogy összegszerűségének bizonyítása nehézkesebb, vélhetően alacsonyabb összegű megtérítést tesz lehetővé, mint amekkora költségek a munkálatokkal ténylegesen felmerültek.
A perben az alperesi társasház viszontkeresetet terjesztett elő felperessel szemben ingatlan kiürítése iránt, tekintettel arra, hogy felperes kizárólagosan használja, lényegében lakásához csatolta a mellette elhelyezkedő, közös tulajdonú, eredetileg szén tárolására szolgáló helyiséget. Az eljáró bíróság kifejtette egyrészről, hogy a kérdésben a társasháznak nincs kereshetőségi joga, igényt csak felperes tulajdonostársainak lenne joga esetlegesen támasztani, kiürítést azonban ők sem kérhetnek, csak közös birtokba bocsátást, tekintettel arra, hogy felperesnek, mint tulajdonostársnak joga van a tároló használatára. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a használat rendezése iránti perben vizsgálandó lenne, hogy a helyiséget már felperesi jogelődök is kizárólagosan használták tulajdonostársaik tudtával, illetőleg az is, hogy a többi tároló is kizárólagos használatban van a kialakult használati mód szerint.
Társasházi közös tulajdon - megtérítési igény | PDF letöltése |