A Szegedi Ítélőtábla GF.I.30 424/2003 ügye mutat rá a következőkre a szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért.
Tovább olvasom „Ajánlati kötöttség a szerződésekben”
Az adás-vételi szerződés érvényességének nem feltétele az ügyvédi ellenjegyzés.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.
Tovább olvasom „Adás-vételi szerződés érvényessége”
A téma szerinti kutatásom az alábbi elméleti és gyakorlati kérdések áttekintésével foglalkozna.
Tovább olvasom „A tulajdonjog korlátai”
A Pécsi Ítélő Tábla Gf.IV.30.191/2004. szám alatt meghozott ítéletében mutat rá arra, hogy szerződésszegéssel okozott kár megfizetése iránti perben a bíróság akkor hozhat közbenső ítéletet, ha azt állapítja meg, hogy akár megtérítése iránti igény fennáll.
Tovább olvasom „A szerződésszegéssel okozott kár”
Ha a vevő valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez – számolva a forgalmi értéket esetleg meghaladó vételárral is – következetesen ragaszkodik, az adásvételi szerződés létrejöttéhez való fokozott érdekeltsége folytán feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a szerződést alappal csak akkor támadhatja meg, ha az értékaránytalanság kirívóan nagy.
Tovább olvasom „A kirívóan magas vételár”
A haszonélvezeti jog személyhez kötött, nem átruházható jog. A haszonélvezet tárgya rendszerint ingó vagy ingatlan dolog, kiterjedhet az adott dolog egészére vagy annak egy részére. Létrehozható, illetve öröklés útján létrejön hasznot hajtó jogon és kamatozó követelésen is.
Tovább olvasom „A haszonélvezeti jogról”
A foglaló adása reálszerződés, a foglaló adására vonatkozó megállapodás kötelmi jogviszonyt nem keletkeztet. A szerződés megkötése után átadott pénzösszeg akkor sem tekinthető foglalónak, ha a felek megállapodnak abban, hogy a kötelezett a foglalót későbbi időpontban teljesíti, állapítja meg a BH 2007.91 számú jogeset.
Tovább olvasom „A foglaló”
2001. szeptember 1-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása. A rendelkezés kitér arra az esetre, amikor a cselekvőképtelenség nem jár együtt gondnokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom „A cselekvőképtelen ügyfél”
Az önkormányzattal bérleti jogviszonyban állók – az általános szabályozás értelmében – kezdeményezhetik a lakáscserét, vagyis élhetnek a csereügylet lehetőségével, de természetesen a helyi rendeletek a mérvadóak.
Tovább olvasom „Önkormányzati lakás cseréje”