Amennyiben a birtokost jogalap nélkül birtokában zavarják, vagy birtokától megfosztják, megilleti a birtokvédelem. A birtokvédelmet a tulajdonossal szemben is igénybe veheti a birtokos. Az eljárás a birtoksértéstől számított egy éven belül – amennyiben ingatlanról van szó- az ingatlan fekvése szerint polgármesteri hivatal jegyzőjétől, egy éven túl a bíróságtól kérhető.
Tovább olvasom “Birtokvédelem”
Kategória: Hírek
Az úgynevezett – láncolatos továbbértékesítés – formájában történő adásvételi szerződés
A Szegedi Ítélőtábla G.f.I.30/266/2005. szám alatti ítélete rámutat arra, hogy amennyiben az ingatlan adásvételi szerződés megkötése három személyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik, úgy hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő tulajdonjogot nem szerez, vételárat sem fizet, a szerződés színleltnek minősül, a leplezett adásvétel pedig az eredeti eladó és a tényleges vevő között közvetlenül jön létre.
Tovább olvasom “Az úgynevezett – láncolatos továbbértékesítés – formájában történő adásvételi szerződés”
Az építési hatóság is hibázhat
Az új lakások gyakran már átadás előtt elkelnek, míg a használt ingatlanokat mostanság nehéz reális áron értékesíteni. A modern építészeti stílusjegyek, melyeket az új lakóingatlanok magukon viselnek, nagy vonzerővel bírnak; sokan szeretnék otthonukat olyan élettérben kialakítani, ahol korábban senki sem lakott. Tovább olvasom “Az építési hatóság is hibázhat”
Az ingatlanközvetítő megbízási szerződés
Az ingatlanközvetítő a megbízási szerződés alapján ellenszolgáltatásra csak sikeres eredményes közvetítés esetén, akkor tarthat igényt ha az eladó olyan személlyel köt adásvételi szerződést, aki az ő közvetítő tevékenysége révén került jogviszonyba az eladóval.
Tovább olvasom “Az ingatlanközvetítő megbízási szerződés”
Az elővásárlási jog
Az elővásárlási jog megsértésére mutat rá a Fővárosi Ítélő Tábla 7.Pf.20.713/ 2005. szám alatt hozott ítélete az alábbi jogesetben. Első- és másodrendű alperesek (eladók), valamint a perben nem álló vevők 2002. december 30-án adásvételi szerződést kötöttek egy ingatlanra 12 millió forintos vételárért. Tovább olvasom “Az elővásárlási jog”
Ajánlati kötöttség a szerződésekben
A Szegedi Ítélőtábla GF.I.30 424/2003 ügye mutat rá a következőkre a szerződési szabadság elvéből következik, hogy a felek szabadon bocsátkozhatnak szerződési tárgyalásokba és nem tartoznak felelősséggel a megállapodás elmaradásáért.
Tovább olvasom “Ajánlati kötöttség a szerződésekben”
Adás-vételi szerződés érvényessége
Az adás-vételi szerződés érvényességének nem feltétele az ügyvédi ellenjegyzés.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.
Tovább olvasom “Adás-vételi szerződés érvényessége”
A tulajdonjog korlátai
A téma szerinti kutatásom az alábbi elméleti és gyakorlati kérdések áttekintésével foglalkozna.
Tovább olvasom “A tulajdonjog korlátai”
A szerződésszegéssel okozott kár
A Pécsi Ítélő Tábla Gf.IV.30.191/2004. szám alatt meghozott ítéletében mutat rá arra, hogy szerződésszegéssel okozott kár megfizetése iránti perben a bíróság akkor hozhat közbenső ítéletet, ha azt állapítja meg, hogy akár megtérítése iránti igény fennáll.
Tovább olvasom “A szerződésszegéssel okozott kár”
A kirívóan magas vételár
Ha a vevő valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez – számolva a forgalmi értéket esetleg meghaladó vételárral is – következetesen ragaszkodik, az adásvételi szerződés létrejöttéhez való fokozott érdekeltsége folytán feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a szerződést alappal csak akkor támadhatja meg, ha az értékaránytalanság kirívóan nagy.
Tovább olvasom “A kirívóan magas vételár”