Az aránytalanság feltűnő részének meghatározása és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása során fokozottan kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, a felek üzletkötésben való fokozott érdekeltségét, valamint az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó ismereteit.
Tovább olvasom “Szerződés érvénytelenségének esete a feltűnő nagy értékaránytalanság”
2001.XI.1-től lépett hatályba a Ptk. módosítása amelyben szabályozásra került a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen. A cselekvőképesség kérdése a felek között létrehozandó szerződések lényeges kérdése hiszen amennyiben cselekvőképtelen írja alá a szerződést az érvénytelen.
Tovább olvasom “Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül”
Múlt heti Jogdoktor rovatunkban írtunk a cselekvőképtelenség azon esetéről, amikor az állapot nem jár gondokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom “A cselekvőképtelen ügyfél II.”
Sokan próbálkoznak az ingatlanszerzés speciális formájával: életjáradéki, tartási szerződést kötnek gondoskodásra szoruló emberekkel, akik az életjáradékot és az ápolást ingatlanjukkal „hálálják meg”. A cserbenhagyott idősek ritkán fordulnak bírósághoz – nem úgy az örökösök.
A félbemaradt építmények elkészítéséért a vállalkozóknak járó díjat a vállalkozási szerződés alapján elvállalt össz műszaki tartalom és a ténylegesen elért műszaki készültség egymáshoz viszonyított százalékos arányának meghatározásával és ennek a vállalkozási szerződésben szereplő általánydíjra való vetítésével kell számítani.
Tovább olvasom “Vállalkozási szerződés a félbemaradt építmények tekintetében”
Magyarországon a társasházak kialakulását követően nem kellő gondossággal dolgozták ki az alapítók, hogy több épületből álló, vagy több lépcsőház – amely elkülöníthető gazdálkodással bír – esetén milyen módon kerülhet összehívásra a társasház tulajdonostársainak az összessége.
Alapvetően kétféle konstrukció közül választhatnak azok a magánszemélyek, akik banki segítséggel kívánnak vagy tudnak lakóingatlant vásárolni: jelzáloghitel, illetve lakáslízing. Bármelyik mellett is dönt az ügyfél, könnyen eltévedhet a jogi útvesztőkben.
A Társasházak és a beruházok érdekei az elmúlt esztendőkben a Társasház osztatlan közös tulajdonában álló tetőtér értékesítésével valamint ellentételezésként a beruházó oldalán biztosított a Társasház egészét érintő felújítás útján kapcsolódik össze.
Első- és másodrendű alperes 2000 májusában építési engedély iránti kérelmet nyújtott be nyolclakásos lakóépületre vonatkozó támfalgarázsok, támfalak létesítésére és végleges tereprendezést tartalmazó építési munkálatokra.
Semmis az a szerződés, amely megkötésénél olyan magánszemély jár el, aki az ellentétesen érdekelt felet is képviselte. A Pécsi Ítélő Tábla Pf. III.20087/2006. szám alatt az alábbi ítéletében foglaltak szerint állapította meg a fentieket.