Hónap: 2018 szeptember

Adás-vételi szerződés érvényessége

Az adás-vételi szerződés érvényességének nem feltétele az ügyvédi ellenjegyzés.
Az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződés érvényes létrejöttéhez a tartalmi követelmények szempontjából szükséges – és egyben elegendő -, ha a szerződésről készült okirat tartalmából a felek személye mellett az ingatlan tulajdonjogának átruházását célzó akaratnyilvánításuk kitűnik, továbbá ha az okirat tartalmazza az ingatlannak és az ellenszolgáltatásnak a megjelölését, vagy ha az átruházás ingyenes, ez az okirat tartalmából megállapítható.
Tovább olvasom “Adás-vételi szerződés érvényessége”

A kirívóan magas vételár

Ha a vevő valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez – számolva a forgalmi értéket esetleg meghaladó vételárral is – következetesen ragaszkodik, az adásvételi szerződés létrejöttéhez való fokozott érdekeltsége folytán feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a szerződést alappal csak akkor támadhatja meg, ha az értékaránytalanság kirívóan nagy.
Tovább olvasom “A kirívóan magas vételár”

A foglaló

A foglaló adása reálszerződés, a foglaló adására vonatkozó megállapodás kötelmi jogviszonyt nem keletkeztet. A szerződés megkötése után átadott pénzösszeg akkor sem tekinthető foglalónak, ha a felek megállapodnak abban, hogy a kötelezett a foglalót későbbi időpontban teljesíti, állapítja meg a BH 2007.91 számú jogeset.
Tovább olvasom “A foglaló”

A cselekvőképtelen ügyfél

2001. szeptember 1-én lépett hatályba a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) módosítása. A rendelkezés kitér arra az esetre, amikor a cselekvőképtelenség nem jár együtt gondnokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom “A cselekvőképtelen ügyfél”