Az utóbbi években megszaporodtak a panoráma – perek. Olyan bírósági ügyekről van szó, amikor az elvesztett panorámáért perelnek az ügyfelek. Az ingatlan-piacon való áremelkedéssel illetve a panorámával rendelkező ingatlanok kimagasló árai idézhették elő a panorámát vesztők igényérvényesítését.
Tovább olvasom “Panorámajog, panorámaperek II.”
Az évtizedekkel korábban átadott panel lakóépület homlokzati hőszigetelésének hibája miatt a kártérítési igény a hibás teljesítéstől számítva „nyugszik” mindaddig, amíg a laikus kárvallott nem ismerte fel a hiba jellegét, nagyságrendjét.
Tovább olvasom “Kártérítési igény benyújtása a hibás kivitelezés miatt”
A bírósági eljárás lefolytatható, a keresetet érdemében ítélettel kell elbírálni abban az esetben, amikor harmadik személy a szerződés érvénytelensége, annak nemléte vagy hatálytalansága iránt indított pert és a kötelezően perbe állítandó szerződő fél egyikét időközben törölték a cégjegyzékből – mutat rá a Győri Ítélőtábla a Gf. II. 20410/2005. számú ítélete.
Tovább olvasom “Ha felszámolták a céget”
Amennyiben az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése három személyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik, úgy, hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő nem szerez tulajdonjogot – vétel – árat sem fizet –, a szerződés színleltnek minősül.
Tovább olvasom “Adásvétel „láncolatos” továbbértékesítéssel”
Gyakorta előforduló probléma, hogy a közigazgatás – önkormányzat, földhivatal stb. – hosszú és eredményre nem vezető eljárása súlyosan sérti az ügyfele érdekeit, vagyoni, illetve nem vagyoni kárt okozva ezzel. A Szegedi Ítélőtábla 2004-ben hozott döntése (Pf. II. 20. 290/2004) is rámutat, hogy az önkormányzat perelhető – jogszabályban előírt kötelezettségeinek elmulasztásával – az okozott vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére.
Tovább olvasom “Közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár”
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve írásbeli megállapodással elővásárlási jogot enged, és a dolgot el akarja adni, a kapott ajánlatot a szerződés megkötése előtt köteles az elővásárlásra jogosulttal közölni.
Tovább olvasom “Tudnivalók az elővásárlási és vételi jog elhatárolásáról”
Az elővásárlási jog gyakorlására való felhívást – az ajánlat közlését – követően az adásvételi szerződés az elővásárlási jog gyakorolhatósága szempontjából rögzül, az ajánlati kötöttség időtartama alatt a felek szerződési szabadsága nem érvényesül.
Tovább olvasom “Elővásárlási jog”
Az aránytalanság feltűnő részének meghatározása és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása során fokozottan kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, a felek üzletkötésben való fokozott érdekeltségét, valamint az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó ismereteit.
Tovább olvasom “Szerződés érvénytelenségének esete a feltűnő nagy értékaránytalanság”
2001.XI.1-től lépett hatályba a Ptk. módosítása amelyben szabályozásra került a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen. A cselekvőképesség kérdése a felek között létrehozandó szerződések lényeges kérdése hiszen amennyiben cselekvőképtelen írja alá a szerződést az érvénytelen.
Tovább olvasom “Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül”
Múlt heti Jogdoktor rovatunkban írtunk a cselekvőképtelenség azon esetéről, amikor az állapot nem jár gondokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom “A cselekvőképtelen ügyfél II.”