Tetőtér értékesítés Társasházban

A Társasházak és a beruházok érdekei az elmúlt esztendőkben a Társasház osztatlan közös tulajdonában álló tetőtér értékesítésével valamint ellentételezésként a beruházó oldalán biztosított a Társasház egészét érintő felújítás útján kapcsolódik össze.

A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény, amely 2004. január 1-jén lépett hatályba, a következő jogi lehetőséget kínálja fel a tulajdonostársak közösségének.

Ha a tetőteret értékesíteni kívánja a közösség először a társasházi alapító okiratot módosítják a minimum négyötödös tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak aláírásával. Ugyanakkor a hatályosulás feltétele, hogy a kisebbségben maradó egyötödnyi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársak 30 napon belül ne támadják meg a bíróságnál az alapító okirat módosítását. Külön albetétre helyezik a tetőteret, hogy értékesíthető legyen, és az alapító okirat módosításában rögzítik, hogy 2/3 tulajdoni hányad elégséges a társasházi közös – de külön albetéten található – tetőtér értékesítéséhez.

Ez a szabályozás jogi szakmai körökben sok tisztázatlan kérdést vetett fel, hiszen ezáltal akár a tulajdonosok 33 százalékának figyelmen kívül hagyásával értékesíthetővé válik a tetőtér.
Ehhez az is szükséges, hogy a Földhivatal akár az alapító okirat módosítást akár az adás – vételi szerződést bejegyezze.

A Földhivatalok eltérő gyakorlatot folytatnak, vannak olyan esetek amikor elfogadják a nem minden tulajdonostárs által aláírt iratot, de vannak olyan esetek amikor elutasítják tekintettel arra, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997.évi CXLI törvény értelmében a szerződéseket – a kötött alapító okirat illetve adás-vételi szerződés is szerződés – valamennyi tulajdonostársnak alá kell írnia.
A beruházók éppen azért mert általában nem vételárat fizetnek, hanem „kvázi” bartell megállapodást hoznak létre tehát vállalkozási szerződésben a tetőtér vételárának a fejében állagmegóvási és felújítási munkát végeznek ragaszkodnak ahhoz, hogy valamennyi tulajdonostárs írja alá a kapcsolódó iratokat.

Így kisebb lesz a valószinűsége, hogy akár az építési engedélyt vagy használatbavételi engedélyt vagy akár a kész lakások értékesítését követő újabb alapító okiratot a kisebbségben maradó tulajdonosok nem írják alá.

Abban az esetben, ha bármely érintett közigazgatási határozattal szemben fellebbezést nyújtanak be több éven keresztül megakadályozhatja a beruházás megkezdését.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.