Semmis szerződés

Semmis az a szerződés, amely megkötésénél olyan magánszemély jár el, aki az ellentétesen érdekelt felet is képviselte. A Pécsi Ítélő Tábla Pf. III.20087/2006. szám alatt az alábbi ítéletében foglaltak szerint állapította meg a fentieket.

A felperes tulajdonosa volt egy hétvégi ház és udvar megjelölésű ingatlannak, amelyet 1997. június 27. napján ajándékozás útján szerzett meg.

A felperes 2202. november 12. napján meghatalmazást adott édesanyja részére, az ingatlan értékesítésére és képviseletében a szerződés megkötésére, a vételár nevében való átvételére, valamint arra, hogy az átvett vételárat a felperes tartozásainak kiegyenlítésére felhasználja.

20023. november 18-án a felperes és alperes között adásvételi szerződés jött létre 4,5 millió forint vételáron. A vételár átvételét a szerződő felek az adásvételi szerződés aláírásával elismerték és megkapták.

Az adásvételi szerződést a felperes édesanyja írta alá és a vevő nevében is az édesanya csakúgy, mint ügyvezető írta alá. A szerződés alapján a tulajdonjog változást az ingatlan-nyilvántartásba átvezetése megtörtént.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság az érvénytelen meghatalmazásra és az érvénytelen adásvételi szerződésre tekintettel a perbeli ingatlan tekintetében az eredeti állapotot állítsa vissza. Azaz ismét a felperes legyen annak kizárólagos tulajdonosa. Hivatkozott arra, hogy a felperes tudta és belegyezése nélkül lett a meghatalmazás becsatolva.

Az I.fokú bíróság a felperesi keresetet elutasította, megállapította, hogy a felperes bizonyítási kötelezettsége ellenére a perben nem tudta bizonyítani, hogy édesanyja kérésére üres papírokat írt alá, amelyek felhasználásával utólag készült a meghatalmazás a szerződés megkötésére. Kifejtette azt az álláspontját, hogy jogszabály kifejezetten nem tiltja, hogy az adásvételi szerződést az eladói oldalon és a vevői oldalon is ugyanaz a személy írja alá.

Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben kérte az I. fokú ítélet megváltoztatását.

Az Ítélő Tábla a fellebbezést alaposnak találta, megalapozott volt felperesi érvelés, mely szerint a szerződés érvénytelenségét a Ptk. 200 § 2. bekezdésére alapította, amely szerint semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, vagy amely jogszabály megkerülésével jön létre.

Felperes elsődlegesen az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvényt jelölte meg olyan jogszabályként, amelybe a perbeli adásvételi szerződés beleütközik.

Azonban utalt is, hogy a megkötött szerződés a Ptk-nak a képviseletre vonatkozó szabályait is sértette.

Az I. fokú bíróság tévedett abban, hogy az adásvételi szerződés nem lehet érvénytelen olyan okból, hogy ugyanaz a személy képviseli az eladót és a vevőt.

A Ptk. 219 § 1. bekezdés szerint más személy (képviselő) útján is lehet szerződést kötni, vagy más jognyilatkozatot tenni, kivéve, ha jogszabály szerint a jognyilatkozat csak személyesen tehető meg.

A 2. bekezdés értelmében pedig a képviselő cselekménye által a képviselt válik jogosítottá, illetve kötelezetté.

A Ptk 221 § 3. bekezdése szerint azonban a képviselő nem járhat el, ha a szembenálló vagy ellentétesen érdekelt fél Ö maga, vagy olyan személy, akit ugyancsak Ö képvisel.

Ha a képviselő jogi személy, a képviselt kifejezett engedélye alapján érdekellentét esetén is eljárhat.

Az adott esetben a szerződésben részt vett mindkét fél ugyanaz a természetes személy volt. Nem vitás, hogy az adott esetben az eladó és a vevő érdekei nem esnek egybe, közöttük érdekellentét van. Az eladó érdeke a lehető legmagasabb összegű vételár elérése, és a fizetési feltételek minél kedvezőbb meghatározása, míg a vevő érdek ezzel ellentétben a minél alacsonyabb vételár kialkudása, minél kedvezőbb fizetési feltételek mellett.

A Ptk 221 § 3. bekezdése a képviselő tevékenység tartalmára, jellegére figyelemmel tiltja a képviselő eljárását olyankor, amikor az elfogulatlan és csak a képviselt fél érdekeit szem előtt tartó közreműködés veszélybe kerülhet.

Mindezekre tekintettel tehát, a megkötött adásvételi szerződés a képviseletre vonatkozó tiltó jogszabályi rendelkezésbe ütközik, ezért a Ptk 200. § 2 bekezdése alapján semmis.

A Ptk 237 § 1. bekezdés alapján érvénytelen szerződés esetén a szerződéskötés előtt fennálló helyzetet kell visszaállítani.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.