Közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár

Gyakorta előforduló probléma, hogy a közigazgatás – önkormányzat, földhivatal stb. – hosszú és eredményre nem vezető eljárása súlyosan sérti az ügyfele érdekeit, vagyoni, illetve nem vagyoni kárt okozva ezzel. A Szegedi Ítélőtábla 2004-ben hozott döntése (Pf. II. 20. 290/2004) is rámutat, hogy az önkormányzat perelhető – jogszabályban előírt kötelezettségeinek elmulasztásával – az okozott vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére.

A konkrét esetben az önkormányzat területén lévő presszó súlyosan sértette az ott lakók érdekeit. Ezért egyrészről szabálysértési eljárást kezdeményeztek csendháborítás végett, valamint birtokvédelmet kértek. A csendháborítás szabálysértése azért évült el – tehát nem volt érvényesíthető –, mert az önkormányzat nem intézkedett a határozat ellen benyújtott kifogásról. Újabb és újabb panaszbejelentések érkeztek az önkormányzathoz, azonban azokkal kapcsolatosan nem jártak el. A bíróság jogosnak találta az ott lakók érdekeit; abból indult ki, hogy a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére akkor kerülhet sor, ha az önkormányzat felróható jogellenes magatartásával okozati összefüggésben áll a lakók oldalán jelentkező kár, ami rendes jogorvoslattal nem volt elhárítható, illetve a rendes jogorvoslat lehetőségét egyebekben igénybe vették. A bíróság megállapította a továbbiakban, hogy a csendháborítás megszüntetésére irányuló kérelmek elbírálása az államigazgatási jogkör fogalmába tartozó, közhatalom gyakorlása során kifejtett szervező és intézkedő tevékenységnek minősül. A nem vagyoni kártérítés jogintézménye az általános személyiségvédelem eszköze.

A nem vagyoni kártérítésre vonatkozó igény alapja a személyiségi jog megsértése. A Ptk. 76. §-a szerint a személyhez fűződő jog sérelmét jelenti – egyebek mellett – az egészség, valamint emberi méltóság megsértése. Amikor az alperes mulasztásaival nem akadályozza meg, hogy a területén lévő presszó működése ne sértse az ott lakók érdekeit, megsértette az ott lakók egészséghez, valamint emberi méltósághoz való jogát, de nem biztosította az egészséges környezethez való jogot sem, amelyet az Alkotmány szabályoz. E személyiségi jog megsértése okozati összefüggésben áll a felpereseket ért nem vagyoni kárral.

Forrás: Ingatlanpiac
2006. július 18.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük