Fizetési meghagyásos eljárás
A fizetési meghagyásos eljárás lényege
Bár 2010. június 1-jével a fizetési meghagyásos eljárás menete jelentősen megváltozott, annak lényege továbbra is annak biztosítása, hogy a jogosultak általában kisebb összegű pénzkövetelésre irányuló, a kötelezett által vélhetően nem vitatott igényüket a peres eljárás elkerülésével tudják érvényesíteni.
A fizetési meghagyásos eljárásban bizonyításra, a felek meghallgatására nem kerül sor. Az eljárás lényege, hogy a jogosult által bejelentett, a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelemben feltüntetett követelést az arra feljogosított szerv – a jelenleg hatályos szabályozás szerint a közjegyző – a kötelezettel a fizetési meghagyás kibocsátása útján közli, s ha a kötelezett a követelés jogalapját, összegszerűségét nem vitatja – nem él ellentmondással –, úgy a fizetési meghagyást jogerősítő záradékkal látja el. A jogerős fizetési meghagyásnak ugyanolyan hatálya van, mint a jogerős bírói ítéletnek, mely jelenti egyrészt azt, hogy a jogosult ennek alapján végrehajtási eljárást indíthat a kötelezett ellen, másrészről az abban foglalt követelést többé peres eljárásban sem lehet vitássá tenni.
Milyen követelések érvényesíthetőek fizetési meghagyásos eljárás útján?
A korábbi szabályozáshoz hasonlóan változatlanul csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetőek az egymillió forint összeget meg nem haladó, pénz fizetésére irányuló követelések. Az ezt meghaladó összegű követeléseket a jogosult választása szerint fizetési meghagyásos vagy polgári peres eljárásban is érvényesítheti.
Fontos megjegyezni, hogy a követelés összegének meghatározásánál a főkövetelés járulékai (kamatok, költségek stb.) figyelmen kívül maradnak, vagyis ha a „tőkekövetelés” csupán a rárakódott késedelmi kamatokkal együtt haladja meg az egymillió forintot, akkor az igény csak fizetési meghagyás útján érvényesíthető.
Változás, hogy a közjegyzői fizetési meghagyásos eljárásban – a korábbi, bírósági fizetési meghagyásos eljárással ellentétben – ingó dolog kiadása iránti igény nem érvényesíthető.
Hogyan zajlik az eljárás?
A fizetési meghagyásos eljárás megindítása – a korábbi szabályozástól eltérően – fő szabályként elektronikus úton, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara rendszerén keresztül, minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott kérelem útján történik. Ügyvédeknek, illetőleg jogi személyeknek – pl. Kft., Rt., lakásszövetkezet – papír alapú ügyintézésre a továbbiakban nincsen lehetősége.
Magánszemélyeknek lehetőségük van a kérelmet bármely közjegyzőnél az erre szolgáló űrlapon, papír alapon írásban benyújtani vagy szóban előadni.
A fizetési meghagyás kibocsátása – a kötelezett részére történő megküldése – alapvetően papír alapon, postai úton történik. Amennyiben a kötelezett a fizetési meghagyásban foglaltakat vitatja, a kézbesítéstől számított 15 napon ellentmondást nyújthat be a közjegyzőnél. Az ellentmondás folytán az eljárás perré alakul, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező polgári bíróság előtt folytatódik tovább.
A korábbi, bírósági eljáráshoz képest a közjegyzői eljárás előnye annak gyorsasága: a fizetési meghagyásos eljárásról szóló törvény szigorú – az elektronikus ügyintézés esetében a papíralapúnál rövidebb – határidőket állapít meg a közjegyző részére a pl. a fizetési meghagyás kibocsátása, illetőleg a kötelezetti ellentmondás jogosulttal való közlése vonatkozásában. Amennyiben a közjegyző a határidőt elmulasztaná, úgy a rendszer útján az iratok a közjegyző nevében automatikusan kézbesítésre kerülnek.
Milyen költségei vannak az eljárásnak?
Az eljárásért – tekintettel arra, hogy már nem bírósági hatáskörbe tartozik – nem illetéket, hanem eljárási díjat kell fizetni, melynek összege az alapeljárásban az érvényesített követelés 3%-a, de nem lehet kevesebb 5.000,- Ft.-nál, illetőleg annyiszor 1.000,- Ft.-nál, ahány fél az eljárásban érdekelt. Az eljárási díj maximális összege 300.000,- Ft. Az eljárási díjat elektronikus benyújtás esetén bankkártyával kezdeményezett átutalással, papír alapon történő benyújtás esetén készpénz-átutalási megbízással – csekken – kell megfizetni.
Tekintettel arra, hogy az eljárás fejében nem bírósági eljárási illeték, hanem eljárási díj fizetendő, nem vonatkoznak rá az illetéktörvényben foglalt kedvezmények – így a társasházakat a közös költség követelés esetén megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog sem. Lehetőség van azonban arra, hogy a természetes személy fél, aki jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán az eljárási költséget fedezni nem tudja, kérelemre részleges vagy teljes költségfeljegyzési jogban részesüljön, mely által mentesül a költségek előzetes lerovása alól. A jogosult kérelmét a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésével egyidejűleg terjesztheti elő.
Amennyiben az eljárás perré alakul, a bírósági eljárási illetékbe az eljárási díj összege beszámít.