Cégjegyzékből törölt szerződést kötő fél jogi helyzetének tisztázása

A Győri Ítélőtábla a Gf. II. 20410 /2005 szám alatti ítéletében mutat rá arra, hogy az eljárás lefolytatható és a kereset érdemében ítélettel kell elbírálni, ha harmadik személy a szerződés érvénytelensége nemlétezés és hatálytalansága iránt indított pert, de az egyébként kötelezően perbe állítandó egyik szerződést kötő felet a cégjegyzékből törölték.

Egy Kft, akinek tagjai M.S. és F.G., akik egyben ügyvezetői is a cégnek. A cég felszámolását a bíróság jogerős végzéssel rendelte el. A végzés meghozatalát követően a telephelyéül szolgáló ingatlant eladta I. rendű alperes vevőnek. A felszámolási eljárás alatt a Kft felszámolója pert indított M.S. ügyvezető ellen, a fenti telephely vételárának cég részére való kiadása iránt.

A felszámolási eljárásban az ismertetésre kerülő per felperesére ruházta át a felszámolás alatt álló cég ügyvezetőjével szemben érvényesített 99,00 % követelést.

A Kft-t időközben a cégbíróság törölte a cégjegyzékből.

M.S. ügyvezetővel szemben a per felperese – a felszámolási eljárásba bejelentkező hitelező (akire engedményezték a követelést) –, bejelentette, hogy a cég másik ügyvezetője F.G. ráengedményezte a felszámolás alatt álló Kft fennállt követelését.

Az adásvételi szerződést alapján az ingatlant megszerző I. rendű alperes adásvételi szerződéssel egy későbbi időpontban II. rendű alperesre ruházta át az ingatlant. A perben a felperes a keresetében egyrészt a cégjegyzékből már törölt Kft eladó, és I. rendű alperes vevő által megkötött adásvételi szerződés nem létezésének megállapítását, másrészt az I. rendű alperes és II. rendű alperes között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítását és az eredeti állapot helyreállítását kérte.

Az első szerződés létre nem jöttét arra alapította, hogy az eladó képviselője M.S. ügyvezető nem írta alá az adásvételi szerződést.

Az első szerződés létre nem jötte folytán a második szerződés vevője nem tulajdonostól szerzett ingatlant, ezért a második adásvételi szerződés semmis.

A felperes kereset levelében az érvénytelenség megállapítására vonatkozó jogi érdekeltségét abban jelölte meg, hogy hitelezője volt a cégjegyzékből már törölt Kft eladónak, és keresete eredményessége esetén a törölt céget megillető ingatlanra vagyonrendezési eljárást kell lefolytatni.
Rámutatott arra is, hogy eredetileg megkötött 1. adásvételi szerződést eladó kötelező perben állása azért nem teljesíthető, mert az eladó Kft-t a cégjegyzékből már törölték, ezért perbeli jogképességgel nem rendelkezik.

Az I. fokú bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Kifejtett jogi álláspontja szerint a Kft a cégjegyzékből már törlésre került, jogképességgel már nem rendelkezi, perben állás nem lehetséges, és a Pp. 51 § a. pontja alapján olyan egységes pertársaságról van szó, ahol minden szerződő fél perben állása kötelező.

A II. fokon eljáró Győri Ítélőtábla – felperesi fellebbezést követően – nem osztotta az I. fokú bíróság döntését.

Álláspontja szerint az I. fokú bíróság helytállóan állapította meg, hogy a szerződést kötő felek személyén kívül 3. személy, ha a szerződés érvénytelenségének megállapítását kéri, valamennyi szerződő fél perben állása kötelező. Azonban rámutat arra, hogy ez az eset az általánostól annyiban tér el, hogy a sérelmesnek tartott I. adásvételi szerződés eladóját felszámolási során szüntették meg és törölték a cégjegyzékből.

A cégjegyzékből törölt, de egyébként kötelezően perbe állítandó fél hiányában az eljárás lefolytatható, a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának, avagy a per megszüntetésének nincs helye a perbe nem vonható fél jogképessége hiányában.

Így tehát az ítélőtábla arra az álláspontra helyezkedett, hogy az I. fokú ítéletet hatályon kívül helyezte és utasította az I. fokú bíróságot a per további tárgyalására és újabb határozat hozatalára olyan tartalommal, hogy érdemben tárgyalja az ügyet.

Összefoglalva tehát: önmagában egy cégjegyzékből törölt cég által kötött adásvételi szerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló keresetet a bíróságoknak érdemben tárgyalniuk kell, nem lehet hivatkozási alap, hogy a cég már nem létezik.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.