Kategória: Publikációk

Ha felszámolták a céget

A bírósági eljárás lefolytatható, a keresetet érdemében ítélettel kell elbírálni abban az esetben, amikor harmadik személy a szerződés érvénytelensége, annak nemléte vagy hatálytalansága iránt indított pert és a kötelezően perbe állítandó szerződő fél egyikét időközben törölték a cégjegyzékből – mutat rá a Győri Ítélőtábla a Gf. II. 20410/2005. számú ítélete.
Tovább olvasom “Ha felszámolták a céget”

Adásvétel „láncolatos” továbbértékesítéssel

Amennyiben az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés megkötése három személyes jogviszonyban, „láncolatos” továbbértékesítés formájában történik, úgy, hogy a felek egyező szándéka szerint a vevő, egyben továbbértékesítő nem szerez tulajdonjogot – vétel – árat sem fizet –, a szerződés színleltnek minősül.
Tovább olvasom “Adásvétel „láncolatos” továbbértékesítéssel”

Közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár

Gyakorta előforduló probléma, hogy a közigazgatás – önkormányzat, földhivatal stb. – hosszú és eredményre nem vezető eljárása súlyosan sérti az ügyfele érdekeit, vagyoni, illetve nem vagyoni kárt okozva ezzel. A Szegedi Ítélőtábla 2004-ben hozott döntése (Pf. II. 20. 290/2004) is rámutat, hogy az önkormányzat perelhető – jogszabályban előírt kötelezettségeinek elmulasztásával – az okozott vagyoni és nem vagyoni kár megfizetésére.
Tovább olvasom “Közigazgatási jogkörben okozott nem vagyoni kár”

Szerződés érvénytelenségének esete a feltűnő nagy értékaránytalanság

Az aránytalanság feltűnő részének meghatározása és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása során fokozottan kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, a felek üzletkötésben való fokozott érdekeltségét, valamint az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó ismereteit.
Tovább olvasom “Szerződés érvénytelenségének esete a feltűnő nagy értékaránytalanság”

Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül

2001.XI.1-től lépett hatályba a Ptk. módosítása amelyben szabályozásra került a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelen. A cselekvőképesség kérdése a felek között létrehozandó szerződések lényeges kérdése hiszen amennyiben cselekvőképtelen írja alá a szerződést az érvénytelen.
Tovább olvasom “Cselekvőképtelenség gondnokság alá helyezés nélkül”

A cselekvőképtelen ügyfél II.

Múlt heti Jogdoktor rovatunkban írtunk a cselekvőképtelenség azon esetéről, amikor az állapot nem jár gondokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.
Tovább olvasom “A cselekvőképtelen ügyfél II.”