A kirívóan magas vételár

Ha a vevő valamely ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez – számolva a forgalmi értéket esetleg meghaladó vételárral is – következetesen ragaszkodik, az adásvételi szerződés létrejöttéhez való fokozott érdekeltsége folytán feltűnő értékaránytalanságra hivatkozással a szerződést alappal csak akkor támadhatja meg, ha az értékaránytalanság kirívóan nagy.

Az aránytalanság feltűnő részének meghatározása és az esetleges érvénytelenség jogkövetkezményeinek a levonása során fokozottan kell vizsgálni a szerződéskötés körülményeit, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményeit, a felek üzletkötésben való fokozott érdekeltségét, valamint az ingatlan forgalmi értékére vonatkozó ismereteit. A feltűnően nagy értékkülönbségre alapított megtámadás következtében érvénytelenné vált szerződés esetében a szerződés érvényessé nyilvánításakor a bíróságnak olyan mértékű ellenszolgáltatást kell megállapítania, amely mellett az értékkülönbség már nem feltűnően nagy.

A Legfelsőbb Bíróság PK 267. számú állásfoglalása szerint annak megállapításához, hogy az értékkülönbség feltűnően nagy-e, a bíróságnak vizsgálnia kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi (érték-) viszonyokat, az ügylet jellegéből fakadó sajátosságokat, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját. Az állásfoglalás indokolása kiemeli továbbá, hogy a forgalmi érték mellett – egyebek között figyelemmel kell lenni a kereslet és kínálat alakulására, a szerződés felek bármelyikének esetleges külön igényére, fokozott érdekeltségére a szerződés létrejöttében.

A Legfelsőbb Bíróság már több iránymutató eseti döntésében kifejtette azt is, hogy a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közötti értékkülönbség minősítése szempontjából a forgalmi érték és a vételár egymáshoz való százalékos viszonya – aránya – nem ügydöntő jelentőségű. A perbeli esetben megállapítható 35 százalékos értékkülönbség sem jelentheti tehát önmagában a felhozott megtámadási ok megvalósulását, és nem teszi mellőzhetővé az említett kollégiumi állásfoglalásban részletezett egyéb tények vizsgálatát. (Jövő heti mellékletünkben ismertetjük, miként járt el a bíróság egy kirívóan magas vételár miatt indított ügyben.)

Forrás: Ingatlanpiac
2006. augusztus 8.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.