A cselekvőképtelen ügyfél II.

Múlt heti Jogdoktor rovatunkban írtunk a cselekvőképtelenség azon esetéről, amikor az állapot nem jár gondokság alá helyezéssel. A cselekvőképesség lényeges kérdés a felek között létrehozandó szerződésnél; nyilvánvaló ugyanis, hogy ha a szerződést cselekvőképtelen személy írja alá, a szerződés nem tekinthető érvényesnek.

E körben a bíróságnak gondosan kell mérlegelnie a jognyilatkozat tartalmát, és a megállapodás körülményei alapján azt, hogy a szerződés (egyoldalú jognyilatkozat) a fél érdekeit tekintve indokolt- e. A fél érdekei körében kell vizsgálnia a bíróságnak azt is, hogy a nagykorú a jognyilatkozat tételekor szükségleteit helyesen mérte-e fel, azaz ilyen szempontból is indokolt volt-e az egyébként ésszerű feltételek mellett kötött ügylet létrehozása. A cselekvőképtelen által megkötött, csekély jelentőségű és már teljesített szerződés ténye megalapozhatja azt a következtetést, hogy annak megkötése a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna. Előfordul, hogy a bíróság a folyamatban lévő perben olyan körülményeket észlel, amelyek arra utalnak, hogy a gondnokság alá nem helyezett fél cselekvőképességgel nem rendelkezik (például nem képes felfogni a keresetlevél tartalmát).

A polgári eljárásjog szabálya szerinti cselekvőképesség hiánya a perbeli cselekvőképességet is kizárja, ezért a bíróság a felek perbeli cselekvőképességét – ha e tekintetben kételye merül fel – hivatalból köteles vizsgálni. Ha adatok merülnek fel arra, hogy a félnek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik, akkor a bíróságnak kirendelt ügygondnok részvétele mellett kell az eljárást folytatnia. A BH1996. 465. eseti döntésben rámutat a Legfelsőbb Bíróság, hogy a gondnokság alá helyezés nélküli cselekvőképtelenség állapotának megállapítása igen széles körű bizonyítási eljárás keretében vizsgálandó. E körben az orvos szakértő meghallgatása általában nem elegendő akkor, ha nincs lehetőség az érintett személy megvizsgálására. Az ilyen szűk körű bizonyítási eljárás megalapozatlanságot eredményez. Kétségtelen tény az is, hogy van olyan tartalmú bírósági határozat, amely a halál beálltát követően kirendelt igazságügyi szakértői véleményre alapozza a szerződő fél cselekvőképtelenségének a megállapítását.

Forrás: Ingatlanpiac
2006. szeptember 12.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük